A Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság (a továbbiakban: „Társaság”, avagy „MZZT”) a legutóbb 2008.03.01-én módosított Alapszabályban foglalt célkitűzések fenntartása mellett ezt a korábban hatályos Alapszabályt a 2021. október 7. napján  tartott közgyűlésen hozott határozatok alapján hatályon kívül helyezte és egyidejűleg a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény és az egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés érdekében az alábbi Alapszabályt fogadta el.

 

1. Általános rendelkezések

1.1.    Az egyesület neve: Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság (a továbbiakban: MZZT). Az egyesület rövidített neve: MZZT.

1.2.    Az MZZT székhelye: 1014 Budapest Táncsics Mihály utca 7.

1.3.    Az MZZT önkormányzati elven működő egyesület.

Az MZZT önálló jogi személy. Az MZZT politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, azoktól támogatást nem fogad el, országgyűlési, képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választásokon induló jelöltet nem állít, és nem támogat.

 

 

2. Az MZZT célja és feladatai

2.1.    A Társaság célja a magyar zenetudomány és zenekritika szakmai érdekeinek képviselete minden erre alkalmas fórumon, valamint zenetudományi programok szervezése.

2.2.    Célja megvalósítása érdekében az MZZT a lehetőségek szerint részt vesz az állami, az önkormányzati és a magánforrásokból eredő támogatások mozgósításában és elosztásában.

2.3.    Az MZZT a célja elérése érdekében szervezi, illetve elősegíti az e körbe tartozó személyek rendszeres, és igény esetén zártkörű találkozásait.

2.4.    A Társaság figyelemmel kíséri a szerzői jogok érvényesítését, a zenetudományi és zenekritikai munka hitelét és megbecsülését.

2.5.    A Társaság szakmai rendezvényeket (konferencia, kiállítás) szervez, könyveket, folyóiratot jelentet meg, tudományos és ismeretterjesztő tevékenységet folytat.

2.6.    A Társaság szakmai díjat alapíthat, amelyről az Elnökség előterjesztésére a Közgyűlés dönt.  A szakmai díj adományozásával kapcsolatos pályázat, valamint bírálat, díjátadás stb. bonyolítása, valamint minden, a díjjal kapcsolatos feladat az Elnökség feladat és hatáskörébe tartozik.

 

 

3. Az MZZT tagsága önkéntes.

3.1.    Az MZZT tagjainak jogállása:

1. rendes,
2. tiszteleti,
3. pártoló

tagja lehet az MZZT-nek.

3.2.    Az MZZT rendes tagjai:

• az alapítók, továbbá
• aki felvételét kéri, szakmai eredményei arra feljogosítják, valamint elfogadja az MZZT alapszabályát és célkitűzéseit, belépési szándékát teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt belépési nyilatkozat aláírásával kifejezésre juttatja és fizeti a tagdíjat.

3.3.    Az MZZT tiszteleti tagjai lehetnek azok, akiknek – kimagasló szakmai tevékenységük elismeréseként – az MZZT elnöksége a tiszteleti tagságot felajánlja, feltéve, hogy annak elfogadásával a belépési nyilatkozatot aláírják, az MZZT alapszabályát elfogadják.

3.4.    Az MZZT pártoló tagjai természetes személyek, vagy jogi személyek. Jogi személy az MZZT-nek csak pártoló tagja lehet. A pártoló tagsággal bíró jogi személy által megjelölt természetes személyek látogathatják az MZZT helyiségeit, és részt vehetnek annak rendezvényein.

3.5.    Jelen Alapszabály felhatalmazza az elnökséget a tagok felvételéről való döntés meghozatalára. A belépés elfogadása a tagnyilvántartásba történő bejegyzéssel valósul meg. A nyilvántartásba vétel napjáról az MZZT elektronikus úton vagy levél útján értesíti a tagot.

3.6.    A rendes tagok tagdíjának a következő naptári évre vonatkozó mértékét az előző évi beszámolót elfogadó rendes közgyűlés határozza meg. A tagdíjbefizetés teljesítésének határideje: tárgyév december 31. A tagdíjbefizetés teljesítésének módja: átutalás az MZZT bankszámlájára, vagy befizetés az MZZT pénztárába. A 80. életévüket betöltött rendes tagok mentesülnek a tagdíj teljesítésének kötelezettsége alól, azzal, hogy a 4.1.2. pont b) alpontja szerint összehívott rendkívüli közgyűlés dönthet az érintett rendes tagok mentesülésének felfüggesztéséről, ha az MZZT vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, illetve az MZZT előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni.

3.7.    A pártoló tagok vagyoni hozzájárulás teljesítésére kötelesek. A vagyoni hozzájárulás mértékéről, teljesítésének módjáról és határidejéről az MZZT és a pártoló tag között létrejött külön megállapodás rendelkezik. A tiszteleti tagok tagdíj fizetésre nem kötelesek, önkéntes teljesítés esetén a 3.6. pont szerint járnak el.

3.8.    A tiszteleti tagok és a pártoló tagok tanácskozási joggal részt vehetnek az MZZT közgyűlésén. A tiszteleti tag és a pártoló tag a közgyűlésen szavazati joggal nem rendelkezik, őket a választójog és a vezető tisztségviselővé választhatóság joga nem illeti meg.

3.9.    A tagság megszűnik

3.9.1.   a természetes személy elhalálozásával, illetve a jogi személy jogutód nélküli megszűnésével,

3.9.2.   a tag kilépésével: a kilépésről a tagnak írásban kell nyilatkoznia; a nyilatkozatot az MZZT elnökének kell megküldeni; a tagsági viszony a kilépésről szóló nyilatkozat igazolható módon történő átvételének napján szűnik meg,

3.9.3.   kizárással, ha a tag a jogszabályt, az MZZT alapszabályát vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása miatt első fokon az elnökség, illetve fellebbezés esetén, másodfokon a közgyűlés a taggal szemben kizárási eljárást folytatott le, és határozatával kimondta a tag kizárását,

3.9.4.   a tagsági viszony MZZT általi felmondásával: ha a tag a tagság létesítésével és fenntartásával kapcsolatos feltételeknek nem felel meg, az MZZT – a közgyűlés döntése alapján – a tagsági viszonyt 30 napos határidővel írásban felmondhatja, mely határozat ellen fellebbezésnek nincs helye.

3.9.5.   az MZZT jogutód nélküli megszűnése esetén.

3.10.  A tagnak a jogszabályt, az MZZT alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő, vagy az egyesület céljait veszélyeztető, avagy etikailag súlyosan kifogásolható magatartása esetén az elnökség saját kezdeményezésére vagy indítványra határozatával kizárhatja az MZZT bármely tagját. Az elnökség az indítvány átvételét követően írásban tájékoztatja a tagot az eljárás kezdeményezéséről, azzal, hogy a tag 15 napon belül tegyen írásban észrevételt. A tag számára lehetőséget kell adni arra, hogy védekezését szóban is előadhassa az elnökség előtt. Az elnökség a kizárás kérdésében az indítvány átvételét követően 30 napon belül – indokolt esetben további 30 nappal meghosszabbított határidővel – dönt.

3.11.  A kizárásról szóló, írásba foglalt, és indokolással ellátott határozatnak ismertetnie kell a határozat alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, valamint a jogorvoslati lehetőséget. A kizárásról szóló határozatot igazolható módon kell az érintett taggal közölni.

3.12. A kizárást kimondó határozat ellen annak kézhezvételétől számított 30 napon belül a közgyűléshez intézett fellebbezésnek van helye, mely a határozat végrehajtása tekintetében halasztó hatályú. A fellebbezést követő rendes vagy rendkívüli közgyűlés az ügyben határozatot hoz, melyet indokolással ellátva a jogorvoslati lehetőség ismertetésével az érintett tudomására hoz. A közgyűlés előtti fellebbezési eljárásban lehetőséget kell biztosítani a tag részére, hogy védekezését akár írásban, akár szóban előadhassa. A közgyűlés határozatával szemben fellebbezésnek nincs helye.

3.13. A közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt az érintett tag keresetet terjeszthet elő a közléstől számított 30 napon belül az MZZT székhelye szerinti törvényszékhez. A per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A tagsági jogviszony a kizárásról szóló közgyűlési határozatot követő naptól szűnik meg.

3.14.  A tagok jogai:

3.14.1.     Az MZZT rendes tagja szavazati és tanácskozási joggal részt vehet az MZZT közgyűlésén és egyéb rendezvényein.

3.14.2.     Az MZZT rendes tagja az MZZT elnökségébe tisztségviselőt választhat, illetve tisztségviselőnek választható.

3.14.3.     A tag javaslatokat, előterjesztéseket nyújthat be, a közgyűlés napirendjére, napirendi pontjára javaslatot tehet az MZZT közgyűlése és elnöksége részére.

3.14.4.     A tag igénybe veheti az MZZT által biztosított lehetőségeket, szolgáltatásokat.

3.14.5.     A tag a közgyűlésen felszólalhat, kérdéseket tehet fel, javaslatokat, észrevételeket tehet (tanácskozási jog).

3.14.6.     A tag az MZZT valamely szervének törvénysértő határozata ellen a tudomására jutástól számított 30 napon belül keresetet terjeszthet elő az MZZT székhelye szerint illetékes törvényszékhez; a per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs.

3.15.  A tagok kötelezettségei:

3.15.1.     az MZZT rendes tagja számára a vezetői tisztségére történő megválasztását követően a tisztséggel járó feladatok legjobb képessége szerinti ellátása,

3.15.2.     az MZZT rendes tagja esetében a tagsági díj fizetése,

3.15.3.     a pártoló tag esetében vagyoni hozzájárulás fizetése,

3.15.4.     az MZZT alapszabályának betartása,

3.15.5.     az egyesületi cél – lehetőség szerinti – megvalósítása, rendszeres egyesületi tevékenység kifejtése,

3.15.6.     az egyesületi szervek által hozott határozatok megismerése és végrehajtása.

3.16.     A tag tagsági jogait személyesen vagy meghatalmazott útján gyakorolhatja. A jogi személy tag tagsági jogait a rá irányadó jogszabályok rendelkezései szerint törvényes képviselője vagy meghatalmazottja útján gyakorolja. A meghatalmazott az arra jogosító írásbeli meghatalmazása alapján kizárólag a közgyűlésen, illetőleg a tag kizárására irányuló eljárásban vehet részt, más tagsági jogot a meghatalmazás alapján nem gyakorolhat.

3.17.     A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. A tag jogosult az MZZT bármely szerve elé javaslatot előterjeszteni, jogosult tájékoztatást kérni és kapni az MZZT mindennemű tevékenységéről, működéséről, anyagi helyzetéről; jogosult a tagsági viszony alapján járó minden kedvezményt az egyenlő jogok alapján igénybe venni.

3.18.     A tag a fentiek szerint köteles az Alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. A tag nem veszélyeztetheti az MZZT céljainak megvalósítását, az MZZT tevékenységét.

3.19.     A tagok – a tagdíj, illetve pártoló tag esetében a vagyoni hozzájárulás megfizetésén túl – az MZZT tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

 

 

4. Az MZZT szervezete

4.1.    Az MZZT döntéshozó szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok összessége, amely az MZZT-t érintő és hatáskörébe tartozó kérdésekben dönthet.

4.1.1.   A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a)    az alapszabály elfogadása, módosítása,

b)    a vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok megválasztása, visszahívása, esetleges díjazásuk megállapítása,

c)    az MZZT éves beszámolójának – ezen belül az elnökségnek az MZZT vagyoni helyzetéről szóló jelentésének –, költségvetésének elfogadása,

d)    döntés az MZZT megszűnéséről, más egyesülettel való egyesüléséről, szétválásáról,

e)    a tagok éves tagdíja összegének és esedékességének megállapítása,

f)     döntés a tagság felmondásáról és a fellebbezési eljárásban a kizárásról,

g)    a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása,

h)    az elnökség határozatai ellen benyújtott fellebbezések elbírálása,

i)     döntés a jelenlegi és a korábbi tagok, vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok és más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről,

j)     döntés a végelszámoló kijelöléséről,

k)    döntés mindazon ügyekben, amelyeket a jogszabályok a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalnak, vagy amelyeket a tagok vagy az elnökség a közgyűlés elé terjeszt.

4.1.2.   A közgyűlés lehet rendes vagy rendkívüli:

a)  A rendes közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal kell összehívni.

b) Rendkívüli közgyűlést kell összehívni, ha

• a tagok legalább 25%-a azt (az ok és a cél megjelölésével) írásban kéri, illetve
• amennyiben az MZZT elnöksége azt indokoltnak tartja, továbbá, ha
• az MZZT vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,
• az MZZT előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni,
• az MZZT céljainak elérése veszélybe került, valamint amennyiben
• a törvényességi ellenőrzést ellátó szerv azt írásban kezdeményezi.

4.1.3.   A közgyűlés a döntéseit ülés tartásával hozza.

4.1.4.   A közgyűlést az elnökség döntése alapján az elnök hívja össze. Az MZZT megnevezését, székhelyét, a közgyűlés idejét, helyét és napirendi pontjait tartalmazó meghívót írásban, igazolható módon, azaz postai ajánlott tértivevényes levélben, vagy elektronikus levélben, kézbesítési értesítés beállításával kell megküldeni a tag által rendelkezésre bocsátott címre, vagy igazoltan személyesen kell átvetetni, valamint egyidejűleg közzé kell tenni a www.mzzt.hu honlapon, a közgyűlés időpontját megelőzően legalább 30 nappal. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

4.1.5.   A közgyűlés napját legalább 15 nappal megelőzően a tagok és az MZZT szervei az MZZT elnökétől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítése tárgyában az elnök 3 napon belül jogosult dönteni, és döntését 5 napon belül köteles a kérelmezővel – a 4.1.4. pontban foglalt rendnek megfelelően – igazolható módon közölni. Ha a kérelemről döntés nem születik vagy a kérelem elutasításra kerül, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

4.1.6.   Az MZZT közgyűlése ülését főszabály szerint az MZZT székhelyén tartja. A közgyűlés határozatképes, ha azon a rendes tagok legalább 50%-a + 1 fő jelen van. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. A határozat meghozatalakor nem szavazhat

• akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az MZZT terhére másfajta előnyben részesít,
• akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,
• aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,
• akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az MZZT-nek nem tagja vagy alapító tagja,
• aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll,
• aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Ha a szabályszerűen összehívott közgyűlés nem határozatképes, akkor azt az elnök azonos tárgysorozattal újra összehívhatja (megismételt közgyűlés), ez az ülés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, az eredeti napirendi pontok tekintetében. A megismételt közgyűlés helyét és időpontját, továbbá azt, hogy a megismételt közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes az eredeti közgyűlési meghívóban fel kell tüntetni.

4.1.7.   A közgyűlésen a tagok a határozatokat nyílt szavazással hozzák meg. A határozatok elfogadásához az érvényes szavazatok egyszerű többsége szükséges. A közgyűlés a vezető tisztségviselők, valamint a Felügyelőbizottság tagjainak megválasztásáról titkosan, írásbeli szavazással dönt.

4.1.8.   Az Elnökség a megbízatásának lejártát megelőzően Jelölőbizottságot állít fel, amely kezdeményezi és összegyűjti a tagság köréből a vezető tisztségviselők és a Felügyelőbizottság tagjai személyére vonatkozó jelöléseket, valamint kiegészítheti azt saját hatáskörében további jelölésekkel, és mindezeket a jelöléseket a tisztújító Közgyűlésre beterjeszti. A Jelölőbizottság tagjai az MZZT rendes tagjai lehetnek, a bizottság létszáma legalább 3 fő. A Jelölőbizottság első ülésén saját tagjai sorából megválasztja elnökét. A bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg. A Jelölőbiztosság elnöke a Jelölőbizottság tevékenységéről beszámol a Közgyűlésnek. A beszámoló elfogadása tárgyában a Közgyűlés határoz.

4.1.9.   A megválasztott elnökség tagjai saját körükből elnökjelöltet állítanak, akinek személyéről ugyanezen közgyűlés dönt.

4.1.10.  Az MZZT alapszabályának módosításához a közgyűlésen jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az MZZT céljának módosításához és az MZZT megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

4.1.11.  A közgyűlés vezetése a levezető elnök feladata. A levezető elnök személyére, valamint két fő szavazatszámláló megválasztására az MZZT elnökségének elnöke vagy az őt helyettesítő személy tesz a közgyűlésnek javaslatot. Megválasztásuk nyílt szavazással történik, de a közgyűlés titkos szavazást is elrendelhet.

4.1.12.  A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő tag ír alá. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a közgyűlés helyét és idejét, a napirendi pontokat, a határozatképességet, a közgyűlési tisztségviselők megválasztását és nevét, az elhangzottakat, a döntések tartalmát, idejét és arányát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát. A jegyzőkönyvvezetőt a levezető elnök kéri fel, a jegyzőkönyv hitelesítők megválasztásáról a közgyűlés nyílt szavazással határoz.

4.1.13.  A közgyűlés határozatait a levezető elnök hirdeti ki a közgyűlésen. A határozat a kihirdetéssel válik hatályossá, amennyiben a határozat ettől eltérő rendelkezést nem tartalmaz. A határozatokat a tagokkal – a 4.1.4. pontban foglalt rendnek megfelelően – igazolható módon kell közölni, egyidejűleg a www.mzzt.hu honlapon közzé kell tenni.

4.1.14. A közgyűlés indokolt esetben úgy is megtartható, hogy a rendes tagok, a tiszteleti tagok és a pártoló tagok, valamint a közgyűlésre meghívott személyek a közgyűlés ülésén nem személyes jelenléttel vesznek részt, hanem a tagok a közgyűlés ülésén tagsági jogaikat elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével gyakorolhatják és a tagok, valamint a közgyűlésen résztvevő meghívott személyek azonosítása, továbbá a résztvevő személyek közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított.

4.1.14.1. Az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével megtartott közgyűlésre a 4.1. pontban foglalt rendelkezéseket a 4.1.14. pontban foglalt eltérésekkel, megfelelően alkalmazni kell.

4.1.14.2. Az elektronikus hírközlő eszközzel megtartani kívánt közgyűlés esetén a meghívóban a 4.1.4. pontban foglaltakon túl közölni kell:

1. az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a közgyűlésre elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével kerül sor,
2. az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszköz, valamint a résztvevő személyek közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt biztosító informatikai alkalmazás megnevezését,
3. a személyazonosság igazolásának módját arra az esetre, ha az MZZT elnökségének a közgyűlésen résztvevő bármely tagja a tagokat (képviselőiket), illetve a közgyűlésre meghívott személyeket személyesen nem ismeri.

4.1.14.3. Az elektronikus hírközlő eszközzel megtartani kívánt közgyűlés esetén a rendes tagok, a tiszteleti tagok és a pártoló tagok, valamint a közgyűlésre meghívott személyek szabadon döntenek saját részvételük módjáról, azonban akik a közgyűlésen személyes jelenléttel kívánnak részt venni, e szándékukat legalább három nappal a közgyűlés napja előtt írásban be kell jelenteniük az elnöknek. Azokat a rendes tagokat, tiszteleti tagokat és pártoló tagokat, valamint a közgyűlésre meghívott személyeket, akik a meghívó szerint elektronikus hírközlő eszközzel megtartani kívánt közgyűlésen személyes jelenléttel történő részvételi szándékukról az elnököt határidőben nem tájékoztatják, úgy kell tekinteni, hogy a közgyűlésen elektronikus hírközlő eszközzel kívánnak részt venni.

4.1.14.4. A közgyűlésen igénybe vehető elektronikus hírközlő eszköz, illetve alkalmazás a képet- és hangot egyidejűleg továbbítani képes bármilyen műszaki berendezés, illetve informatikai alkalmazás lehet.

4.1.14.5. A személyazonosság igazolása képi adatátvitel útján, érvényes arcképes igazolvány (személyazonosító igazolvány, járművezetői engedély, avagy útlevél) bemutatásával történhet a közgyűlés megnyitását megelőzően.

4.1.14.6. Az MZZT erre kijelölt vezető tisztségviselője vezeti le az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével megtartott közgyűlés ülését, valamint elkészíti és aláírja az ülésről készült jegyzőkönyvet, amelyben a 4.1.12. pontban foglaltakon túl rögzíteni kell:

1. az ülés megtartásának körülményeit,
2. a közgyűlésen elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével résztvevők személyazonossága – szükség szerinti – igazolásának megtörténtét,
3. az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján résztvevő tag, avagy a 3.16. pont szerinti meghatalmazott képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, továbbá rendes, tiszteleti, illetve pártoló tagi jogállását.

4.1.14.7. Az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével megtartott közgyűlés üléséről jelenléti ívet nem kell készíteni. Az elektronikus hírközlő eszközzel megtartani kívánt közgyűlésen megjelent (személyes jelenléttel résztvevő) rendes tagokról, tiszteleti tagokról és pártoló tagokról, valamint a közgyűlésre meghívott személyekről jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, illetve a közgyűlésre meghívott személy, valamint a tag képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

4.1.14.8. Az MZZT elnöksége köteles megtenni mindent intézkedést annak érdekében, hogy a tagok az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével megtartani kívánt közgyűlési döntéshozatallal összefüggő tájékoztatást és dokumentumokat a közgyűlés napját nyolc nappal megelőzően megkapják, valamint, hogy az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével megtartott közgyűlésen meghozott döntésekről tájékoztatást kapjanak.

 

4.2.    A vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések

4.2.1.   Az MZZT vezető tisztségviselői az elnökség tagjai és a titkár. A vezető tisztségviselőket az MZZT rendes tagjai közül kell választani.

4.2.2.   Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

4.2.3.   Nem lehet vezető tisztségviselő, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesítik.

4.2.4.   Nem lehet vezető tisztségviselő, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

4.2.5.   A vezető tisztségviselők feladatuk ellátásáért díjazásban részesülhetnek.

4.2.6.   A vezető tisztségviselő köteles a közgyűlésen részt venni, ott a tagok részére az MZZT tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. A vezető tisztségviselő a tagok részére köteles az MZZT-re vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az MZZT üzleti titkát sértené, ha felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, az MZZT székhelye szerinti törvényszéktől kérheti az MZZT kötelezését a felvilágosítás megadására.

4.2.7.   A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során az MZZT-nek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az MZZT-val szemben.

4.2.8.   Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás

a)    a megbízás időtartamának lejártával,

b)    visszahívással,

c)    lemondással,

d)    a vezető tisztségviselő halálával,

e)    a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,

f)     a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

Az elnökség tagját csak akkor lehet visszahívni, ha az új elnökségi tagot megnevezik. A két kérdésről egyszerre kell határozni.

4.3. Az MZZT elnöksége

4.3.1.   Az MZZT elnöksége az MZZT ügyintéző és képviselő szerve. Két közgyűlés között intézi és szervezi az MZZT tevékenységét, megvitatja az előző ülés óta történt eseményeket, dönt a nem a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben.

4.3.2.   Az MZZT elnökségének létszáma hét fő, akiket a közgyűlés választ titkos szavazással, határozott 3 éves időtartamra, erre a tisztségre.

4.3.3.   Az elnökség tagjai:

1. az elnök,
2. a hat tag.

4.3.4.   Az MZZT elnökségének ülése akkor határozatképes, ha azon a megválasztott tagok több mint fele, azaz legalább négy tag jelen van.

4.3.5.   Az MZZT elnöksége döntéseit ülés tartásával vagy ülés tartása nélkül hozza. Az elnökség ülése úgy is megtartható, hogy az elnökség tagjai, valamint az elnökségi ülésre meghívott személyek az ülésén nem személyes jelenléttel vesznek részt, hanem az elnökségi tagok a elnökségi ülésén jogaikat elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével gyakorolhatják és az elnökségi tagok, valamint az elnökségi ülésen résztvevő meghívott személyek azonosítása, továbbá a résztvevő személyek közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított, azzal, hogy az ilyen módon megtartott elnökségi ülésre a 4.1.14. pontban foglalt szabályok megfelelően irányadók. Az MZZT elnöksége szükség szerint, de félévente legalább 1 alkalommal tart ülést. Össze kell hívni az elnökséget, ha olyan kérdésben szükséges döntést hozni, amely hatáskörébe tartozik. Az elnökség ülését az elnök – a 4.1.4. pontban foglalt rendnek megfelelően – igazolható módon hívja össze, az ülést megelőzően, legalább 3 nappal előbb. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnökség tagjai írnak alá. Az elnökség döntéseit az érintettekkel – a 4.1.4. pontban foglalt rendnek megfelelően – igazolható módon kell közölni.

4.3.6.   Az elnökség döntéseit határozatba foglalja, határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg. Az elnökség határozatait tartalmazó jegyzőkönyveket meg kell őrizni.

4.3.7.   Ülés tartása nélküli, távollévők közötti szavazás a határozattervezetnek az elnökségi tagok részére elektronikus úton (a tag által megadott e-mail címre) történő megküldésével kezdeményezhető. A szavazat megküldésére a kézhezvételtől számított 8 napos határidőt kell biztosítani. A határidő utolsó napját követő 3 napon belül az elnök írásban megállapítja a szavazás eredményét, a határozat hatályba lépésének napját, és azt további 3 napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamely szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja. Távollévők közötti szavazás esetén az elnökség akkor határozatképes, ha a leadható szavazatok több mint felét képviselő elnökségi tag a szavazáson részt vett. Ha bármely tag ülés megtartását kívánja, az elnökség ülését össze kell hívni.

4.3.8.   Az MZZT elnökségének feladatai

a)   előkészíti a közgyűléseket,

b)   elfogadja a költségvetés elveit, és annak alapján gazdálkodik, szervezi az MZZT tevékenységét,

c)   meghatározza a következő időszak teendőit, feladatait,

d)   a közgyűlések közötti időszakban dönt a tagfelvételekről, dönt a tagságból való kizárásról,

e)   meghatározza saját ügyrendjét,

f)   beszámol a közgyűlésnek a végzett munkáról.

4.3.9.   Az MZZT elnökségének tagjai a 2019. április 25-ei tisztújító közgyűlést követően 2022. április 25-ig:

Elnök:                     Kerékfy Márton

Tagok:                    Farkas Zoltán

                              Kim Katalin

                              Mikusi Balázs

                             Péteri Judit

                            Péteri Lóránt

                            Richter Pál

4.4. Az MZZT titkára

4.4.1.    Az MZZT titkára ellátja az MZZT működésével kapcsolatos operatív szervezési feladatokat. Intézi a rendes, tiszteleti és pártoló tagsággal kapcsolatos ügyeket, pártoló tagsági megállapodásokat és megbízási szerződéseket köthet, ellátja az MZZT tagnyilvántartásának naprakész vezetésével kapcsolatos feladatokat, vezeti az MZZT tagságával és gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartásokat. A titkár az elnök utasításainak, valamint az elnökségi és közgyűlési határozatoknak a végrehajtásában önálló intézkedési joggal bír.

4.4.2. A titkárt a közgyűlés választja titkos szavazással, határozott 3 éves időtartamra, erre a tisztségre.

4.4.3. Az MZZT titkára a 2021. október 7-ei tisztújító közgyűlést követően 2022. április 25-ig: Gusztin Rudolf

4.5. Az MZZT képviselete

4.5.1.    Az MZZT-t az elnök és a titkár önállóan képviselik.

4.5.2.   Az elnök kezeli az MZZT pénzeszközeit, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol.

4.5.3.   A titkár kezeli az MZZT iratait, bevételi és kiadási bizonylatait, vezeti az MZZT tagnyilvántartását, őrzi a határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet.

4.5.4.   Az MZZT bankszámlájáról az elnök és a titkár önállóan rendelkezhet.

4.5.6.   Az elnök akadályoztatása esetén képviseleti jogát bármely jogkörében, írásban – az MZZT elnöksége által megállapított szabályok szerint – az elnökség egy tagjára átruházhatja.

4.6.    A Felügyelőbizottság

4.6.1.   A közgyűlés titkos szavazással 3 tagú Felügyelőbizottságot választ, határozott, 3 éves időtartamra. A Felügyelőbizottság tagjait az MZZT rendes tagjai közül kell választani. A bizottsági tagsági viszony az elfogadással jön létre.

4.6.2    A Felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenység ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá, aki, vagy akinek a hozzátartozója az MZZT vezető tisztségviselője.

4.6.3    A Felügyelőbizottság tagja megbízásának megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a tag lemondó nyilatkozatát az MZZT vezető tisztségviselőjéhez intézi.

4.6.4    A Felügyelőbizottság közvetlenül a közgyűlésnek van alárendelve, tagjai és a Ptk. 8:1 § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozóik a megbízatásuk időtartama alatt az MZZT-nál más tisztséget nem viselhetnek, és nem állhatnak az MZZT-val munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.

4.6.5    A Felügyelőbizottság tagjai és a Ptk. 8:1 § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott közeli hozzátartozóik nem kaphatnak az MZZT-tól semmiféle juttatást, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, valamint az MZZT valamennyi tagjának nyújtott szolgáltatást.

4.6.6    A Felügyelőbizottság tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek az elnökség ülésein.

4.6.7    A Felügyelőbizottság a megválasztását követő első ülésén saját tagjai sorából megválasztja elnökét. A bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg.

4.6.8    A Felügyelőbizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. A bizottság összehívásáról annak elnöke gondoskodik; határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza meg. A felügyelőbizottság akkor határozatképes, ha az ülésen legalább két tag jelen van.

4.6.9    A Felügyelőbizottság köteles a közgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, ezekkel kapcsolatos álláspontját a közgyűlésen ismertetni. Az MZZT irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és az MZZT munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, az MZZT bankszámláját, pénztárát, értékpapír-állományát, szerződéseit megvizsgálhatja, szakértővel megvizsgáltathatja.

4.6.10   A Felügyelőbizottság

1. figyelemmel kíséri az MZZT szabályszerű működését;
2. ellenőrzi az MZZT pénzügyi gazdálkodását, különösen a költségvetésben jóváhagyott összegek rendeltetésszerű és a mindenkori előírásoknak megfelelő felhasználását;
3. megvizsgálja a beszámolót, és véleményét közli a közgyűléssel;
4. kizárási eljárást indítványozhat az MZZT tagjai ellen.

4.6.11   A Felügyelőbizottság megállapítása és javaslata alapján az MZZT illetékes szerve köteles a megfelelő intézkedéseket megtenni, azok végrehajtását ellenőrizni, és minderről a bizottságot értesíteni.

4.6.12   A Felügyelőbizottság köteles az intézkedésre jogosult döntéshozó szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

1. az MZZT működése során olyan jogszabálysértés vagy az MZZT érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult döntéshozó szerv döntését teszi szükségessé;
2. az elnökségi tagok vezetői tevékenységével kapcsolatban vétkességre utaló tény merült fel.

4.6.13   Az intézkedésre jogosult döntéshozó szervet a Felügyelőbizottság indítványára – annak megtételétől számított 30, elnökség esetében 7 napon belülre – össze kell hívni. Ha az összehívásról az előírt határidőn belül nem történik intézkedés, akkor a testület összehívására az Felügyelőbizottság is jogosult.

4.6.14   Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelőbizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

4.6.15   A Felügyelőbizottság tagjai az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével az MZZT-nek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az MZZT-val szemben.

4.6.16   A Felügyelőbizottság tagjai 2022. április 25-ig:

Elnök:                     Mácsai János

Tagok:                    Gombos László

Szabó Ferenc János

 

 

5. Az MZZT gazdálkodása

5.1.    Az MZZT önálló vagyona elsősorban a tagdíjakból képződhet. A tagdíj mértékét az elnökség javaslatára a közgyűlés határozza meg.

5.2.    Az MZZT a civil szervezetekre vonatkozó gazdálkodási és vagyonkezelési jogszabályok előírásainak megfelelő rend szerint működik.

5.3.    Az MZZT éves költségvetés alapján gazdálkodik; az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben meghatározott beszámolóját az elnök készíti el, és azt a közgyűlés fogadja el.

5.4.    Az MZZT kiadásai: működési költségek, bérleti díjak, rendezvények költségei, tiszteletdíjak, megbízási díjak és az MZZT rendezvényeinek egyéb kiadásai.

5.5.    Az MZZT célja megvalósítása érdekében nonprofit, kiegészítő jelleggel gazdasági-vállalkozási tevékenységet végezhet.

5.6.    Az MZZT vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

5.7.    Az MZZT bevételeivel önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az MZZT tagjai az MZZT tartozásaiért – a tagdíj, vagyoni hozzájárulás megfizetésén túl – saját vagyonukkal nem felelnek.

 

 

6. Az MZZT megszűnése

6.1.    Az MZZT jogutód nélkül megszűnik, ha

a)  a tagok vagy az alapítók kimondják megszűnését, vagy

b)  az arra jogosult szerv megszünteti,

feltéve mindegyik esetben, hogy az MZZT vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a törvényszék az MZZT-t nyilvántartásából törli.

Az MZZT jogutód nélkül megszűnik továbbá, ha

1. az MZZT megvalósította célját vagy a cél megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg,
2. az MZZT tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

6.2.    Az MZZT 2021. október 07-én tartott közgyűlésének határozata alapján az MZZT jogutód nélküli megszűnése esetén fennmaradó vagyonát a hitelezők követeléseinek kielégítése után – a pártoló tagsággal rendelkező jogi személyek részére visszafizetendő éves pártoló tagdíj arányos részén, valamint a megszűnés, feloszlatás ideje előtt beérkezett számlák kifizetésén túl – a Fővárosi Törvényszéknél 01–01–0005680 nyilvántartási számon nyilvántartott „ Pro Musicologia Hungarica, Alapítvány a Magyar Zenetudományért ” számára kell átadni.

 

 

7. Egyéb rendelkezések

7.1.    Azokban a kérdésekben, amelyekről jelen alapszabály nem rendelkezik, Magyarország Alaptörvénye, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény vonatkozó rendelkezései az irányadók, annak keretei között a közgyűlés bármely kérdésben határozatot hozhat.

7.2.    Ha az elnök megbízatása bármely okból megszűnik, az elnökséget bármely elnökségi tag összehívhatja. Az elnöknek az intézkedéseit a közgyűlés vagy az elnökség döntésének megfelelően kell megtennie, döntés hiányában pedig az MZZT érdekeivel összhangban.

7.3.    Ezt az Alapszabályt a Társaság 2021. október 7. napján megtartott közgyűlése fogadta el.

Kelt: Budapest, 2021. október 7.

Alulírott Kerékfy Márton, mint a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság elnöke igazolom, hogy a jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabály szövege megfelel az Alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának.

 

Kerékfy Márton

a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság

elnöke

 

Záradék

Dr. Vajda Viktor ügyvéd, a kérelmező Egyesület jogi képviselőjeként, a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cet.) 38. § (2) bekezdésével összhangban igazolom, hogy az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján hatályos tartalmának.

Ellenjegyzem:

Budapest, 2021. október hó 7.

dr. Vajda Viktor LL.M. ügyvéd

Dr. Vajda Viktor Ügyvédi Iroda

1095 Budapest, Ipar utca 5., 5/3.

KASZ: 36070869