2., átdolgozott kiadás
Írták
BATTA ANDRÁS, DALOS ANNA, DOBSZAY LÁSZLÓ, ECKHARDT MÁRIA, EŐSZE LÁSZLÓ, FARKAS ZOLTÁN, FELFÖLDI LÁSZLÓ, FERENCZI ILONA, KABA MELINDA, KÁRPÁTI JÁNOS, KIRÁLY PÉTER, PAPP GÉZA, SÁROSI BÁLINT, SAS ÁGNES, SEBŐ FERENC, SOMFAI LÁSZLÓ, SZEKERES-FARKAS MÁRTA, SZENDREI JANKA, SZERZŐ KATALIN, TALLIÁN TIBOR
Szerkesztette
KÁRPÁTI JÁNOS
Tartalom
Előszó
Bevezetés: Zenetörténetek a régi Magyarországról (Tallián Tibor)
A Kárpát-medence a honfoglalás előtt (Kaba Melinda)
„Symphonia Hungarorum” – Gellért püspök legendája (Kárpáti János)
„Magyar gregoriánum” (Dobszay László, Szendrei Janka)
A királyi udvarok zenéje (Szekeres Farkas Márta)
A török hódoltság krónikásai (Papp Géza)
Egy nemzetközi hírű virtuóz Magyarországról: Valentin Bakfark (Király Péter)
A reformáció és az ellenreformáció korszakának zenéje (Ferenczi Ilona)
Az Esterházy hercegi udvar zenéje (Sas Ágnes)
A magyarországi városok zenéje a 18. században (Farkas Zoltán)
Magyar táncok – az ungarescától a csárdásig (Felföldi László, Papp Géza)
Nemzeti színház – nemzeti opera (Tallián Tibor)
Liszt Ferenc a magyar zene útján (Eckhardt Mária)
Zenei élet a dualizmus korában (Szerző Katalin)
Cigányzenészek – magyar népies zene (Sárosi Bálint)
A Monarchia osztrák-magyar operettje (Batta András)
A parasztmuzsika felfedezése (Sebő Ferenc)
A 20. század legnagyobbjai között: Bartók Béla (Somfai László)
Nemzeti jelleg – egyetemes érték: Kodály Zoltán (Eősze László)
Egy másik 20. század (Dalos Anna)
Magyar művészek itthon és a nagyvilágban (Batta András)
Képek jegyzéke
Irodalom
Névmutató
Zenei melléklet