Szőnyiné Szerző Katalin

Szőnyiné Szerző Katalin 1949. április 24-én született Sopronban. Módszeres zenei tanulmányait 1959-ben kezdte el Törökbálinton, majd 1967-től 1969-ig a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában Gergely Ferenc és Huzella Elek növendékeként orgona-zeneszerzés szakra járt. 1969-től 1974-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zenetudományi szakán Szabolcsi Bence, Kroó György, Kurtág György növendéke volt. Jeles muzikológus diplomáját 1976-ban a Legány Dezső javaslatára és az ő irányításával írt Mihalovich Ödön operái c. munkájával szerezte meg. 1974-től 1983-ig a MTA Zenetudományi Intézete Magyar Zenetörténeti Osztályának tudományos munkatársa, majd 1983-tól 1986-ig A magyar zenei sajtó története c. kutatási tervével a MTA Tudományos Minősítő Bizottságának aspiránsa. 1986-1989 között az Editio Musica Budapest felelős zenei szerkesztője, Mező Imrével a Liszt Összkiadás munkatársa. 1989. június elsejétől 2008. december 31-ig a magyar nemzeti könyvtár Zeneműtárának tudományos munkatársa, 1994 januárjától másfél évtizeden át a Zeneműtár tudományos osztályvezetője. 1998-tól Strém Kálmánnal a magyarországi Haydn Társaság egyik életre hívója. 1994-2008 között a RISM hazai referense. 2006 óta a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti Tagozatának rendes tagja. Munkássága elismeréseként 2014-ben Szabolcsi Bence-díjat kapott.

Budapest, 2022. július 2.

ZENETUDOMÁNYI MUNKÁI

KÉZIRATOK:

- Kolozsvár zenei élete az 1865-66-i erdélyi országgyűlés előtti évtizedben a korabeli sajtó tükrében, Törökbálint, 1969, 64 l. – Felvételi dolgozat a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetudományi Tanszakára. Vezető tanár: Legány Dezső, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zenetörténet tanára. Konzultáns: Kemény G. Gábor, az Országos Széchényi Könyvtár tudományos főmunkatársa. (Megjelent részleteit lásd később.)

- Mihalovich Ödön operái, (Törökbálint, 1974-1976). – 200 lapos szakdolgozat a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetudományi Tanszakára. Konzultáns: Legány Dezső, a MTA Zenetudományi Intézet Magyar Zenetörténeti Osztályának tudományos osztályvezetője. Rövidített, szerkesztett fejezeteit lásd később.

- Mihalovich Ödön zeneakadémiai éveinek alkotótevékenységéről cca 8 íves tanulmány a Zeneakadémia Évkönyve számára 1985-ből, Kárpáti János felkérésére;

MMA felkérésre, 1) Liszt és a Pesti Vigadó; 2) Erkel és a Pesti Vigadó, 3) Brahms és a Pesti Vigadó, 4) Johann Strauss és a Pesti Vigadó: kéziratos forgatókönyvek kiállítások, riportok, filmek számára a MMA Elnökségének megbízásából 2013-ban, 2014-ben.

PUBLIKÁCIÓK / TANULMÁNYOK:

„A tonális rend felbomlása Liszt Ferenc kései zongoraműveiben.” - 1972-es Ujfalussy Józsefnek írt zeneakadémiai dolgozat. – Megjelent, in: Parlando, 2013/1;

1) Mihalovich Ödön a Zeneakadémia élén (1887-1919). – In: A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola 100 éve, szerk. Ujfalussy József, Budapest, 1977, 107-129. o.

2 ). Eine Oper der ungarischen Wagner-Schule. Edmund von Mihalovich: Eliane. – In: Studia Musicologica XIX, 1977, 109-160. o.

3.) „A kékszakállú herceg vára” szöveges forrásai. Újabb adatok a Bartók-mű keletkezéstörténetéhez. – In: Zenetudományi Dolgozatok 1979, 19-35. o.

4) Mihalovich Ödön zeneműveinek jegyzéke. – In: Magyar Zene 1979/4, 374-390. o.

5) „A fából faragott királyfi” szöveges dokumentumai. – Tanulmány a Bartók-mű Balázs Béla- féle szüzséjének szövegváltozatairól. – In: Zenetudományi Dolgozatok 1980,

315-323. o.

6.) Hajdu László cikke elé... – Tanulmány a Zenészeti Lapok munkatársáról, cikkeinek bibliográfiájával és a szerző „A Rákóczi-nóta és Rákóczi-induló” c. 1862-es írásának közreadásával. – In: Zenetudományi Dolgozatok 1981, 399-408. o.

7.) Bartóks Scarlatti-Repertoire. – In: Studia Musicologica XXIV, 1982, 483-495. o.;

8.) A magyar zenei sajtó történetéből: Zenészeti Lapok (1860-1876). – In: Magyar Könyvszemle, 1985/1, 62-72. o. – Lásd később elektronikus szerkesztett, illusztrált változatát, In: Parlando, 2022/3;

9.) The Most Important Hungarian Musical Periodical of the 19^th Century: Zenészeti Lapok (1860-1876). – In: Periodica Musica /The Newsletter of the Répertoire International de la Presse musicale du XIXe siècle. The Univ. of British Columbia, Canada, Vol. IV., 1986,

p. 1-5;.

10.) „Il celebre maestro”. – Egykoru tudósítások Lisztről a Gazzetta Musicale di Milano hasábjain (1870-1886). – In: Magyar Zene 1986/1, 39-48. o.

11.) Contemporary Reports on Liszt in the Gazzetta Musicale di Milano (1870-86). – In: Studia Musicologica 29, 1987, 245-257. o.

12.) Reports on Liszt... – In: Periodica Musica, Canada, Vol. V. 1987, p. 24-31;

13.) Bevezető tanulmány, forrásdokumentáció és jegyzetek Johannes Brahms: Ungarische Tänze zu vier Händen I-II. kötetéhez (közread. Kováts Gábor/. l. köt. (1990) /Z. 13.401/ XXI, 57 o.; 2. köt. (1990), EMB /Z. 13.402/, XXI, 49 o. (Lásd a tudományos kottakiadásoknál is.);

14.) Egy „zenebölcs” Arany lapjainál: Bartalus István. – In: Irodalomismeret, A Magyar Irodalomtörténeti Társaság folyóirata, III. évfolyam, 1.szám, 1992 május, 43-46. o. – Lásd még a cikk szerkesztett elektronikus változatát In: Parlando 2017/2: ’Arany János „koszorús” zenészbarátja, Bartalus István’ címmel.

15./A) A Kolozsvári Nemzeti Színház zenés darabjai, 1856-1866. – In: Magyar Zenetörténeti Tanulmányok Erkel Ferencről és koráról, szerk. Bónis Ferenc, Budapest, 1995, 103-121. o. – Lásd a tanulmány kolozsvári zenei egyletekről, iskolák zenei életéről szóló folytatását:

15/B: Kolozsvár zenei élete 1856-1866 között az időszaki sajtó tükrében, In: Korunk, Kolozsvár, 2019/8, 104-113. o.

16.) Utak és elágazások Erkel után. Mihalovich Ödön (1842-1929). – In: Magyar Zenetörténeti Tanulmányok, i. m. 168-171. o.

17.) Magyar zeneműnyomtatványok Brahms könyvtárában. Újabb adatok a Magyar táncok forrásaihoz. – In: Zenetudományi Dolgozatok 1995-1996, Budapest, 1997, 157-166. o.

18. ) Die ungarischen Quellen von Johannes Brahms anhand seines Wiener Nachlasses. – In: Zwischen Volks- und Kunstmusik. Aspekte der ungarischen Musik, hrsg. von Stefan Fricke, Wolf Frobenius..., Saarbrücken, 1999, 55-63. o.

19.) Mihalovich Ödön: Wieland der Schmied. Kísérlet a wagneri zenedráma magyarországi típusának megteremtésére. – In: Zenetudományi Tanulmányok Kroó György tiszteletére, Budapest, 1996, 149-165. o.

20.) Uaz német változatban: Mihalovich Ödön: Wieland der Schmied. Der Versuch, einen ungarischen Typus des Wagnerschen Musikdramas zu schaffen. – In: Musica Conservata. Günter Brosche zum 60. Geburtstag, Tutzing, 1999, S. 407-431.

21.) A Wiener Allgemeine Musikzeitung Erkel Ferenc indulásáról (1841-1848). – In: Magyar Zenetörténeti Tanulmányok Erkel Ferencről, Kodály Zoltánról és korukról, szerk. Bónis Ferenc, Budapest, 2001, 79-90. o.

22.) Tanulmányok az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának Esterházy-gyűjteményéről:

a.) Die Hofkultur des Esterházys. Fürst Paul und die Musik: Harmonia Caelestis. – In: Von Raffael bis Tiepolo. Italienische Kunst aus der Sammlung des Fürstenhaus Esterházy, kiállítási katalógus, Frankfurt, 1999, S. 47.
b.) Die Musikdokumente in der Nationalbibliothek Budapest. - In: Von Raffael...i.m. S. 76.
c) Il materiale italiano della Raccolta Musicale della Biblioteca Nazionale Széchényi / Az. Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának olasz anyaga. – In: Primo incontro italo-ungharese di bibliotecari, Budapest, 2000, november 9-20, 174-181. o.

23.) Varázsfuvola-másolat Mozart környezetéből. (Tanulmány a Zeneműtár 1997-ben vásárolt legújabb szerzeményéről) – In: Operaélet, 2000, jan.-febr., 16-18, és 31-33. o;

24.) Cikk és tanulmány a „Symphonia hungarorum” Magyarország zenekultúrájának ezer éve c. millenniumi kiállítás katalógusában (szerk. Kárpáti János, Budapest, 2001):

a) Nemzeti dallamaink, 137-138. o.
b) Zenei élet a dualizmus korában, 139-150. o. – Lásd később az angol változatot is.

25. ) Bevezetés a Giuseppe Verdi és Magyarország c. OSZK 3 termes centenáriumi Verdi-kiállítás olasz-magyar katalógusához, Nikodémuszné cikkéhez. Szerk. Mariarosaria Sciglitano, Budapest, Olasz Kultúrintézet, 2001;.

26.) Zeneműtári ismertetések Kelemen Évával az „Aere perennius” és a „Nemzeti Könyvtár kincsei” c. OSZK bicentenáriumi kötetekben, 2002;

27. ) Mihalovich Ödön, a magyar zenei historizmus képviselője. Tanulmány. – In: Az áttörés kora. Bécs és Budapest a historizmus és avantgárd között (1873-1920), tanulmánykötet és kiállítási tárgyleírások a II. kötethez (Klimt, Schiele, Kokoschka és a dualizmus művészete c. kiállításhoz), szerk. F. Dózsa Katalin, Budapest, 2004, I. kötet: 281-299;

28.) Zenészeti Lapok / 1860-1876. In: Répertoire International de la Presse Musicale, I. Calendar / Időrendi katalógus, 1860-1867 / Prepared by / Összeállította / János Kárpáti / Introduction by / A bevezetést írta / Katalin Szerzo / Data processed and edited with the assistance of Andrea Imre at the / Számítógépes feldolgozás és szerkesztés Imre Andrea közreműködésével. / The RIPM International Center / Baltimore, Maryland / NISC / Baltimore, Maryland, 2005, p. IX- XXII.

29.) Neue Dokumente zur Esterházy-Sammlung. – In: Perspektiven und Aufgaben der Haydn-Forschung. Bericht über den Internationalen Wissenschaftlichen Kongress, Köln, 23-25. Juni 2005 (Haydn Studien, Band IX, November 2006, Heft 1-4.) S. 82-93;

30.) Antonio Salieri. Brief an Fürst Esterházy. [Kísérőszöveg a bécsi Mozart-kiállításon szereplő Esterházy Antalhoz írt Acta Musicalia No. 141 jelzetű OSZK forráshoz.] – In: Mozart. Experiment im Wien des ausgehenden 18. Jahrhunderts. Kiállítási katalógus, Wien, 2006, 346-347.

31.) Az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára. – In: Mercurius 2005 / Országos Széchényi Könyvtár, Budapest, 2006, 27-29; Uaz angol fordításban: The Music Collection of the National Széchényi Library. – In: Bulletin 2005 / National Széchényi Library, Budapest, 2006, p. 27-29;

32.) La Collection musicale Esterházy de la Bibliothèque Nationale de Hongrie. - In: Nicolas II Esterházy 1765-1833 / Un prince hongrois collectionneur. - Kiállítási katalógus: Musée national du chateau de Compiègne / 21 septembre 2007-7 janvier, 2008. Edition de la Réunion des musées nationaux, 2007, Paris, p. 215-221;

33.) „A Zeneműtár jubileumi Haydn-szerzeménye”. A Berlinben Stargardtnál aukción megvásárolt Haydn Verzeichnisről. - In: Mercurius 2008, OSZK, Budapest, 2008, 33.; (Lásd még: „A hazatért Verzeichnis”. - In: Örökség. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal tájékoztató folyóirata, 2009. XIII. évf. június, 6. sz. 3. o.)

34.) The Music Collection of the Hungarian National Széchényi Library including the Joseph Haydn Sources of the Former Esterházy Archive. – In: RISM. Wissenschaftliche und technische Herausforderung musikhistorischer Quellenforschung im internationaler Rahmen. Bd. 58. Hildesheim, Zürich, New York, 2010, S. 149-154; /2005-ben leadott cikk./

35.) „Musical life in the Age of Dualism.” In: Music in Hungary. An Illustrated History. Edited by János Kárpáti and Co., Budapest, 2011, 176-194; /2001-es leadott anyag a magyar zenetörténeti képeskönyvbe./

36.) Ödön Mihalovich: Toldi szerelme (Toldis Liebe). Eine ungarische Oper vom Ende des 19. Jahrhunderts. – In: Studia Musicologica Vol. 52, 2011, S. 85-94;

37.) „Benedict Randhartingers Beziehungen zu Graf Lajos Széchényi und Gábor Mátray-Róthkrepf.” – In: Wien-Budapest-Pressburg. Facetten biedermeierlichen Musikkultur. Hrsg. im Auftrag der Benedict Randhartinger-Gesellschaft von Andrea Harrandt und Erich Wolfgang Partsch. Hans Schneider, Tutzing, 2012, 163-165;

38./a) Gondolatok egy emlékhangverseny után. (Tanulmány a 150 évvel korábbi királykoronázás Mátyás templomban tartott Erkel-Liszt jubileumi emlékkoncertje után bőséges egykorú sajtó idézettel..) - Uaz angolul: Thoughts after a memorial concert. – In: Liszt magyar szemmel. / The Hungarian View of Liszt. 2017. október, 11-17; 38./b: A cikk változata a koncert eredeti műsorrendje szerint: „Királykoronázás Császárhimnusz nélkül” alcímmel. – In: Zeneszó, 2017, 9. sz. 9-11;

39.) Appendix. / Johannes Brahms hungarica kottatára a Gesellschaft der Musikfreunde bécsi archívumában. – Forráskatalógus. – In: Parlando 2017/6;

40.) Kommentár egy bécsi forráskatalógushoz. – A szabadságharc emlékképei Brahms magyar kottatárában. (MMA székfoglalóm szövege 2008. november 30-án a Kecske utcában.) – In: Parlando 2018/3;

41.) Egy milánói muzsikus Haydn-életrajza a napóleoni háborúk korából. Giuseppe Carpani: Haydn. – In: Parlando, 2017/3; Uaz angol változatban: Haydn Biography by a Milanese Musician from the Time of the Napoleonic Wars. – In: Studia Musicologica 58/1, 2017, pp. 57-66;

42.) „…a hol Orpheus dalai éneklik össze a köveket” (Jókai Mór) – Jeles napok a Pesti Vigadó zenei múltjából [sok egykorú sajtó idézettel]. – A 150 éves Pesti Vigadó ünnepére tartott előadás szerkesztett szövege. (Konferencia a Főváros képviselőivel 2015. febr. 12-én.) – In: Parlando, 2017/1;

43.) [Mihalovich] Toldi szerelme. A zenei historizmus magyar operája. – In: Lyukasóra. A Magyar Írók Egyesületének folyóirata. 2017/4, 74-77. (A MTA 2010. októberi nemzetközi Erkel-konferenciáján tartott német nyelvű előadás eredeti magyar, a Petőfi Irodalmi Múzeum 2017. februári Arany-konferenciájához adaptált szövege.) – Lásd még a tanulmány változatát: - In: Hullatja levelét az idő vén fája. Tanulmányok Arany János születésének 200. évfordulójára. Szerk. Balogh Csaba – Windhager Ákos. Budapest, MMA MMKI 2018, 85-93.

44.) Az 1880-as évek Budapestjének hangja. Bevezetés egy Liszt-matinéhoz. / The Sounds of Budapest in the 1880’s. Introduction to a Liszt Matinee Concert. – In: Liszt magyar szemmel. / The Hungarian View of Liszt, 2018. ápr. 10-13; /A 2001. májusi Londoni Magyar Házban tartott dalest bevezetésének eredeti magyar szövege. Közreműködött Virág Emese (zg), Szabóki Tünde (é), Fekete Attila (é)/.

45.) A „honfihűség” dala a Zenészeti Lapok (1860-1876) hasábjain. Egressy Béni: Szózat. Tanulmány. – In: „Tiltva, tűrve, imádkozva, énekelve”. Tanulmányok a Szózatról, szerk. Szalisznyó Lilla, Budapest, 2017, reciti kiadó, 143-151; Lásd még: Parlando 2018/2;

46.) Tizennyolc szemelvény a Zenészeti Lapok (1860-1876) és Erkel Ferenc kapcsolatának történetéből. Tanulmány. – In: Parlando 2018/5; Lásd még további rövidített, szerkesztett változatait In: a) Szemelvények címmel a Valóság (adatok kieg.), b) a MMA MMKI„Kortársunk Erkel” c. kötetében; c) „Magyar ábránd” A Zenészeti Lapok történetéből (1860-1876), In: Lyukasóra, XXX. évfolyam 2021/10, 50-54. o.

47.) Magyar zenetudományi kútfő Johannes Brahms körében: Mátray Gábor (1797-1875). Tanulmány. – In: Parlando 2018/8;

48.) Kolozsvár zenei élete 1856-1866 között az időszaki sajtó tükrében. – In: Korunk, Kolozsvár, 2019/augusztus, 104-113;

49.) „Kétszáz éve született Doppler Ferenc.” – In: Parlando 2021/5;

50.) „A herceg Esterházy-család zenei gyűjteményeinek története.” Tanulmány (angol, német, francia fordításban is.). – In: HAYDNEUM / Magyar Régizenei Központ / Hungarian centre for Early Music, Budapest, 2021, 59-96. o.;

ÉLETRAJZI FORRÁSOK:

Arcképvázlat. Önportré. – In: Napút. Évkönyv 2019. Hetvenhét jeles hetvenes. Szerk. Bognár Antal, 2019, február, 54-56. o.;

Solymosi Tari Emőke: Szőnyiné Szerző Katalin pályaképe. - In: Parlando 2019/3;
In: Magyarország Arcképcsarnoka, Both Ferenc vállalkozása: 18 perces életrajzi video riport, 2014 körül.
A MMA Tóth Péter Pál által felvett 4 órás riportfilmje 2014-ben. (A médiába csak egy 50 perces kivágat került.)
Kalmár András riportja velem a Beethoven évfordulóra bemutatásra tervezett Liszt-Beethoven II. kantáta keletkezéstörténetéről. - In: Parlando, 2021/5;

TUDOMÁNYOS KONFERENCIÁK előadásai:

1978. november: Zemnetudományi Intézeti Fiatal Kutatók Fórumán előadás a Zenészeti Lapok készülő annotált bibliográfiájáról. Prószéky Gábor informatikus véleménye: „Ez számítógépes feldolgozást igényel.”

1) 1980. szeptember: MTA Központi Épülete: „Fiatal kutatók Bartók-konferenciája”: Előadás Bartók Scarlatti repertoárjáról;

2) 1985 őszén: MTA „Fiatal kutatók Liszt-konferenciája”: Előadás a Gazzetta Musicale di Milano és Liszt kapcsolatáról, (1870-1886);

3) Amsterdam: 1989 májusában angol ny. előadás az Egyetem zenetudományi fakultásán prof. Bert van der Schoot felkérésére, olasz Liszt-kutatásaimról és a magyar kortárs zenéről;

4) 1992 márc.: előadás a Magyar Irodalomtörténeti Társaság (Kovács Sándor Iván) szervezésében a békéscsabai Arany János emlékkonferencián: Bartalus Istvánról, a Koszorú munkatársáról;

5) 1993. jan. 21-én Erkel Ferenc Hymnuszának alakváltásairól a Magyar Kultúra Napján a Zeneakadémián a Magyar Művészeti Akadémia rendezvényén (Páskándi Géza és Taxner-Tóth Ernő társaságában); Lásd még a lemez valódi forrásairól Mátyás János nyomán. - In: Parlando, 2013/3;

6) 1993 júniusában a gyulai Erkel-konferencián „Utak és elágazások” címmel Mihalovichról;

7) 1996. (?) október 8-án a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság I. tudományos konferenciáján Brahms bécsi kottatárának magyar anyagáról;

8) Brahms Magyar táncainak forrásairól a „Musikfestspiele Saar 1997” zenetudományi konferenciáján a Saarbrückeni Egyetem zenetudományi fakultásán, 1997 nyarán;

9) „Mátray Gábor, a muzsikus” - Ea. az Országos Széchényi Könyvtár tud. emlékülésén, 1997. dec. 8-án;.

10) „Egy újabb remekmű a Zeneműtár Esterházy-gyűjteményéből. Michael Haydn: Pásztorkantáta. - Ea. az OSzK 1999. ápr. 19-i tudományos beszámolóján;

11) Mozart Varázsfuvolájának 1996-ban vásárolt, az ősbemutató helyszínén készült I. felvonása partitúra-másolatának törtzénetéről: a nemzeti könyvtár 1999 őszi tudományos ülésszakán.

12) „An unknown copy of The Magic Flute from 1796” - zeneműtári kiállítással összekötött angol nyelvű előadás a Nemzetközi Zenetudományi Társaság budapesti konferenciáján, 2000. aug. 26-án;

13) „A bécsi sajtó Erkel indulásáról (1841-1848)” – Ea. 2000. szeptember 2-án a gyulai Erkel konferencián;

14) Az OSzK Zeneműtárának olasz anyagáról az Olasz Kultúrintézetben 2000. november 10-én;

15) 2002. március 8-án ea. a RISM jubileumi frankfurti konferenciáján: „Die Musiksammlung der Nationalbibliothek Széchényi, darunter die Haydn-Quellen der ehemaligen Esterházy-Archiv” címmel;

16) „Erkel és a Zenészeti Lapok” – Előadás a 70 éves Bónis Ferenc tiszteletére a gyulai Erkel-konferencián 2002 szeptemberében;

17) Az Országos Széchényi Könyvtár Esterházy-gyűjteménye. - Előadás 2004. április 23-án a Keszthelyi Festetics Kastélyban rendezett Esterházy-konferencián; (Nem jelent meg, a kézirat elveszett, vagy lappang valahol.)

18-19) Két előadás Reményi Edéről 2004. július 30-án a miskolci MKE Vándorgyűlésen és szeptember 18-án a gyulai Erkel konferencián Erkel Tibor köszöntésén;

20) 2004. május 19-én „A zenei könyvtárügy problémái – nemzetközi kitekintéssel – az ezredfordulón”. Elhangzott a békéscsabai zenei könyvtáros napokon a Megyei könyvtárban;

21) 2006. szeptember 16-án Amsterdam Concertgebouw: az Esterházy-gyűjtemény szakmai képviselete a Liszt Kórus Scholcz Péter által rendezett bicentenáriumi Michael Haydn emlékkoncertje alkalmából. (A Liszt Kórus által bekért 6 oldalas kísérőszöveg megjelenéséről nincs tudomásom.)

2008. november 30. Kecske utca: MMA székfoglalóm: „Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékképei Brahms magyar kottatárában”. – Lásd: Parlando, 2018/3.

22) 2010. márc. 22-23: Kecskeméti Tavaszi Fesztivál: Előadás „Bánk bán, a nemzet operája” címmel Dr. Bíró Ferenc egyetemi tanár, Katona József kutató társaságában.

23) 2010. október 28-án MTA ZTI: „Opera és nemzet”, 3 napos nemzetközi Erkel-konferencián németnyelvű előadás Mihalovich Toldi szerelme c. operájáról.

LEXIKONOK, ENCIKLOPÉDIÁK CÍMSZAVAI:

51 szócikk a Brockhaus-Riemann Zenei Lexikon Boronkay Antal által szerkesztett magyar változata számára, 1-3. kötet, Budapest, 1983-85: többek között:

Ábrányi Emil (1882-1970); Ábrányi Kornél, id. (1822-1903) Ábrányi Emilné Wein Margit, Altdörfer Keresztély, Altdörfer Viktor, Arnold György, Bartay András, Bartay Ede, Beliczay Gyula, Bertha Sándor, Brassai Sámuel, Császár György, Czeke Sándor, Dubez József, Dubez Péter, Elemy Sándor, Fáy István gróf, Gobbi Alajos, Goll János, Hajdu László, himnusz/nemzeti himnusz, Hoppe Rezső, Huber Károly, Hubay Jenő, Ivánka Sámuel, Káldy Gyula, Kirch János, Kirchlehner Ferenc, Langer János, Langer Viktor, Lányi Ernő, Mátray Gábor, Mihalovich Ödön, Mosonyi Mihály, Péterfy Jenő, Reményi Ede, Richter János, Ruzitska György, Ruzitska Ignác, Ruzitska József, Szénfy Gusztáv, Vajda Viktor, Zeneakadémia

120-240 soros szócikkek a Pipers Enzyklopädie des Musiktheaters c. német lexikonsorozat számára (hrsg. von Carl Dahlhaus u. dem Forschungsinstitut der Univ. Bayreuth, Bd. 1-5, München, 1986, l987, l989, l991, l994):

Balassa Sándor: Az ajtón kívül (1978), Bd.1, 1986, S. 184;
Császár György: Kunok 1848), Bd. 1, 1986, S. 648;
Doppler Ferenc: Ilka vagy A huszártoborzó (1849), Bd. 2, 1987, S. 54;
Erkel Ferenc: Hunyadi László (1844), Bd. 2, 1987, S. 148;
Hubay Jenő: Anna Karenina (1923), Bd. 3, 1989, S.122-123;
Mihalovich Ödön: Eliána (1908), Bd. 4, 1991, S. 167-169;
Mosonyi Mihály: Szép Ilonka (1861), Bd. 4, 1991, S. 272-273;
Ránki György: Pomádé király (1953), Bd. 5, 1994, S. 186-187;

A New Grove új kiadása számára Pongrácz Zoltán és Szőnyi Erzsébet szócikkek, 1993-ban;

Die Musik Geschichte u. Gegenwart, Allg. Enzyklopädie der Musik, Sachteil 9, Kassel, 1998, 1142-43., 1163: „Ungarn. Das 19. Jahrhundert. Von 1820 bis 1911;

Erkel Hymnuszáról, J. Haydn Magyar Nemzeti Indulójáról 5 nyelvű szócikkek a frankfurti könyvvásárra készült „Múzeumi séták” CD-ROM számára. Budapest, Neumann Ház, 1999;

KORTÁRSAKRÓL:

Életrajzok Pongrácz Zoltánról és Szőnyi Erzsébetről a Magyar Művészeti Akadémia által kiadott „Névjegy” c. kötetben, Budapest, 1995, 192-194, 236-237. o;

„Szót értés-egyetértés”. Emlékezés Strém Kálmánra. - In: Strém Kálmán. A hangversenyrendezés művésze. Szerk. Gerő Katalin és Várkonyi Tamás. klasszikus és Jazz Nonprofit Kft., 2009, 142-145. o.;

„A 100 éve született Pongrácz Zoltán és Sulyok Imre emlékezete.” Előadás a MMA 2012. jan. 28-ai közgyűlésén. - Megjelent in: Magyar Kodály Társaság hírei, szerk. Márkusné Natter-Nád Klára, 34. évf. 2012/1 (március), 34-39.

Eősze László élete és munkássága. / Eősze László zenetudományi munkásságának bibliográfiája. - In: Élet és Mű. Zenetudományi Tanulmányok. Emlékkönyv Eősze László tiszteletére. EMB, 2013, szerk. Ittzés Mihály, 11-30;
Az Eősze László tiszteletére tartott Magyar Örökség laudáció írott változata megjelent, in: Magyar Örökség, Laudációk könyve IV. 2011-2015. Magyar Örökség és Európa Egyesület, Budapest, 2016, szerk. Poprády Géza, 242-243. l.;
Borbásné Köves Júlia (Parlando 2013/1), Gergely Ferenc (Parlando 2018/3), Stimecz András (Parlando, 2018/2), Szőnyi Erzsébet (Parlando 2019/3) Szathmáry Lilla (Parlando 2019/5), Vermesy Péter (Parlando 2019/6) cikkek, riportok, laudációk;
Beszélgetés Marton Évával. (A Liszt Szent Erzsébet legendájának 150 évvel korábbi ősbemutatójára emlékező Vigadóbeli koncert után.) – In: Magyar Művészet, III. évf. 4. sz. 2015/4, 121-124. l.;
Beszélgetés Berlász Melinda zenetörténésszel. „Zeneszerzők kertjeinek művelője voltam”.- In: Országút, 2020. júl. 3.; Uaz eredeti változatban: „Életre szóló kapcsolat fűz a Zenetudományi Intézethez”, In: Papageno, 2020, szept. 25.);
Gál Márta laudáció. In: Parlando 2021/5; Gál Márta riport: Parlando, 2021/6;

Papp Márta zenetörténész osztálytársam emlékezete. PM rádiós szerkesztésében, a Zenei Lexikon sorozat részeként elhangzott rádiós előadásaim a Parlando-ban: 1) J. S. Bach: Orgelbüchlein (Parlando 2019/2); 2) Cabaletta (Parlando 2019/4); 3) Verbunkos (Parlando 2019/5); 4) Csárdás (Parlando 2019/6);

továbbá Kecske utcai „háziasszony” szerepkör Kiss Anna költő, Kobzos Kiss Tamás, Móser Zoltán, Botvay Károly, Szőnyi Erzsébet születésnapi estjein

TUDOMÁNYOS ISMERETTERJESZTÉS

A) Publikációk:

(MTA ZTI)

Erkel Ferenc: Bánk bán. – In: Szemelvények a zenehallgatáshoz, Budapest, Tankönyvkiadó, szerk. Márkusné Natter-Nád Klára, 1979, 154-166. o.
Bach: G-moll fantázia és fúga. – In: Hét zeneműve, szerk. Kroó György, 1973/3, 133-136. o.
Schubert: Három szonatina..- In: Hét zeneműve, szerk. Kroó György, 1977/3, 23-32. o. ;
A Himnusz és a Szózat keletkezéstörténete. - Rádióelőadás Kroó György felkérésére a Kossuth Rádióban a Hungaroton lemez megjelenése alkalmából, 1982 májusában. A Kossuth Rádió adásában ment szöveg elektronikus változata - In: Parlando, 2022/2;
Lemezismertetés Hungaroton-lemezekről: a) Liszt: Années des Pélerinage-áról, 1991;
b) A Széchényi-család alkalmazottja, Benedict Randhartinger dalairól, 2002; (Utóbbi kijött Adi Trimmel szerkesztésében osztrák kötetben is.)
Haydn Pásztorkantátájáról Scholcz Péterék és Erdődyék koncertjein, 1999;
Haydn kis c-moll Rekviemjéről (megj. holland fordításban Scholcz Péter lemezéhez és az ősbem. kísérőfüzetében)
Haydn első c-moll Rekviemjéről (MH 155) a fertődi Haydn-fesztivál 2002-es füzete (Haydn Eszterházán / Haydn in Eszterháza. V. Festival der Ung. Haydn-Gesellschaft, 24-25. o.) számára magyar és német nyelven az Orfeo Zenekar Vashegyi György által vez. 2002. szept. 8-i hgv-e elé. .
Mihalovich Ödön (1842-1929). – Évfordulós cikk. - In: Operaélet 1992. szept.-okt. 2. o. (angol rezümével)
Német, angol, magyar nyelvű előszó Ludwig van Beethoven: Két románc hegedűre és zenekarra c. Orbán György és Pauk György által közreadott, ill. berendezett partitúrájához és zongorakivonatához, EMB 1990 /Z. 40.111: 2-3. o.; Z. 13.494: 2-7. o./.
Doppler Ferenc: Ilka és a huszártoborzó. – A 2000. augusztus 18-ai pesthidegkúti újkori bemutató kezdeményezése és a műsorfüzet „Bevezetés”-ének megírása. Megjelent a programfüzet 6-7.oldalán, 2000-ben.
„Boldog lehet az az ország”. Riport Szőnyi Erzsébettel. – In: Zene-Zene-Tánc, 1997. nov. 6. sz., 6-7. o. – Később kijött a Parlando-ban és a Szőnyi Erzsébet emlékére kijött Márkusné Natter-Nád Klára által szerk. kötetben is.
„Fehér zacskóban szalmavirág”. Emléktöredékek Vaszy Viktorról. In: Szeged c. folyóirat 15/8 (2003. augusztus), 36-37. o.;

B) 1993 november 6-án Erkel centenáriumi előadás a bécsi Pázmáneumban az osztrák főváros magyar emigrációs köreinek, Vavrinecz Vera OSZK osztályvezetőm ajánlásával.;

- Három előadás az Erkel Ferenc Szabadegyetem rendezvényein Joseph Haydn és az Esterházyak (2000. febr. 16.), Erkel és Wagner kapcsolata (2001...), Brahms és Magyarország (2002...) témakörökben

- Két előadás az Albert Schweitzer Társaság rendezvényein: a) „Elfelejtett magyar zene” (a Zeneműtár újabban felvett ritkaságairól: 2001-ben) és
b) Gergely Ferenc évforduló kapcsán a Belvárosi Főplébánia Templomban Bach Orgelbüchleinjéről. Helyi orgonaművésszel, Pethő Lászlóval: 2002 áprilisában; In: Parlando, 2019/2.

Johann Sebastian Bach: Magnificat. (Elhangzott a Kossuth Rádió Kroó György szerkesztette Hét Zeneműve sorozatában 1972 tavaszán.) – Megjelent. In: Parlando 2016/5. sz;

C) Újságcikkek napilapokban és az OSZK Híradóban:

Reményi Ede, a szabadságharc hegedűse. – In: Népszava, 1985. márc. 16;
Köszöntő az Országos Széchényi Könyvtár Énekkarának jubileumi hangversenyére. – In: OSZK Híradó, 34. évf, 1991, 1-2. sz. 21. o.;
Az Országos Széchényi Könyvtár franciaországi Haydn-kiállítása. - In: OSzK Híradó, 1991, 1-2. sz. 15-16. o.;
Mihalovich Ödön (1842-1929) – emlékkiállítás. – In: OSzK Híradó, 35. évf. 7-8. sz. (1992), 10-11. o.;
Előzetes az OSZK centenáriumi Erkel-kiállításáról. - In: OSzK Híradó, 36. évf. 1-2. sz.,(1993) 15. o.;
150 éves a Himnusz. Emlékkiállítás az OSZK Zeneműtárában. – In: OSzK Híradó, 37. évf. (1994), 7-8. sz. 23. o.;
Magyar Történelmi Arcképek. Mosonyi Mihály kamarakiállítás az OSzK Zeneműtárában. – In: OSzK Híradó, 38. évf. 11-12. sz. (1995); 23-24. o.;
Kétszáz éve született Mátray Gábor (1897-1875).- Az OSzK Mátray Gáborról rendezett tudományos ülésszakán elhangzott előadás szövege. – In: OSzK Híradó, 40. évf. 11-12. sz. (1997), 22-23. o.; (Később új szövegforrással kibővítve a Parlando-ban is kijött.)
Dr. Kecskeméti István (1920-1999) nekrológ.- In: OSzK Híradó, 42. évf. 9-12. sz. (1999), 3. o.;
Bertha Sándor zeneszerző születésének 150. évfordulójára írt emlékcikk a Magyar Nemzet 1993. aug. 14-i számában.

D) Sajtónyilatkozatok:

Népszava, 1999. jún. 14.: A Varázsfuvola-kéziratról (Szász István);
Magyar Nemzet, 1999. dec. 24., karácsonyi szám kulturális melléklete: A 75 éves Zeneműtár kincseiről (Devich Márton)
Muzsika, 2002. nov.: „Kinek kell Beethoven X. szimfóniája?” – Devich Márton riportja velem a 200 éves nemzeti könyvtári évforduló alkalmából;
Dokumentumok nyomán. Szőnyiné Szerző Katalinnal [a Zeneműtárban zajló 4 éves Erkel-projektről] Elek Szilvia beszélget.- In: Napút. 2010. XII. évfolyam 8. szám, 75-78. o.

E) Rádióelőadások:

Kroó György szerkesztésében 1972-1982 között a már idézett Bach és Schubert-művek mellett:

Hét Zeneműve: a) J. S. Bach: Magnificat, 1972. – Elektronikusan kijött a Parlando 2016/6. számában.

Címszavak a „Zenei lexikon” c. műsorsorozat számára: J. S. Bach: Orgelbüchlein, In: Parlando 2019/2; Cabaletta, In: Parlando, 2019/4; Verbunkos, In: Parlando,2019/5, Csárdás, In: Parlando 2019/6,

„Holnap közvetítjük”: Zuzana Ruzičkova koncertje a Tisza Szálló Nagyterméből (utóbbi elmaradt, de leadott, felvett, megírt szöveg): Kijött: In: Parlando, 2018/8.

1982. máj. 14: Kossuth Rádió: A Hymnusz és a Szózat nagylemez ismertetése. Elektronikusan lásd: In: Parlando, 2022/2;

l989 után: Papp Márta, Kovács Sándor, Sediánszky János, Ménes Aranka, Albert Gizella, Dombóvári Gábor rádióműsoraiban

„Évfordulók nyomában”: Mihalovich-emlékműsor;

Mátray Gábor-emlékműsorok (1997. nov. 18, 23);

Rádióriport a Magyar Rádió Külföldi Adások Szerkesztősége számára az Erkel-kiállítás 1993 májusi megnyitójának napján;

Riport Mozart Varázsfuvolájának újabban előkerült forrásáról 1999-ben a Magyar Rádió Új Zenei Ujság c. műsorában

75 éves a Zeneműtár: 2 riport az Uj Zenei Ujság és az Uj Évezred felé c. rádióműsorok számára 1999-ben

2002-ben a Muzsika c. folyóirat hangzó mellékletében kb. 10 perces riport Csengery Kristóffal a Zeneműtár nehézségeiről: hely- raktár-, személyzet-, gyarapítási keretek elégtelensége, Vlasics Saroltával 2002 novemberében a 200 éves OSzK zenei gyűjteményéről, a Széchényiek és a zene kapcsolatáról: az „Aere perennius”-kiállítás elé;

Valamelyik kereskedelmi csatornán Dombóvári Gábor vasárnap reggeli műsorában Doppler Ferenc Ilkájának újabb kori bemutatójáról (élőben): 2000. aug.

Két riport a Magyar Katolikus Rádiónak. (Hámori Kingával.)

Veres Emese Gyöngyvérrel is riport Erkelről. (2010)

F) TV-riportok:

1998-ban a TV Metronóm c. adásában két szereplés egymáshoz közel: a) a Zeneműtár M. Haydn-hagyatékáról, b) a Zeneműtár Liszt: Faust-szimfónia-kéziratáról;

2000 -ben a Delta számára a Varázsfuvola-kéziratról;

2001 október végén a Verdi-kiállításról (Petrovics Eszter rendezésében);

2002 decemberében a TV2 számára (dec.) a zeneműtári raktárhelyzetről;

2010. június: A Domokos Zsuzsával rendezett Erkel és a Zeneakadémia kiállításról riport a DIGI TV-ben;

TUDOMÁNYOS KOTTAKÖZREADÁSOK:

Franz Liszt: Transkriptionen II: Symphonies de Beethoven Nos 1-4, Editio Musica Budapest, 1992 (3-33. o.: Mező Imrével közösen a Beethoven-Liszt 1. szimfónia tudományos kritikai közreadása.)
Franz Liszt: Transkriptionen III: Symphonies de Beethoven Nos 5-7., Editio Musica Budapest 1991. (49-103. o.: Mező Imrével közösen a 6. szimfónia tudományos kritikai közreadása.)
Johannes Brahms: Ungarische Tänze für Klavier zu vier Händen, Bd. I-II., hrsg. von Kováts Gábor. Quellenausgabe u. Kommentare von Szerző Katalin (p. IV.-XXI), EMB, 1990 (Z. 13401-Z.13402)

KOTTASZERKESZTÉS:

Karl Czerny: Az ujjgyakorlás művészete. Die Kunst der Fingerfertigkeit. Op. 740, közreadja Kováts Gábor, Budapest, (1988), EMB, /Z. 13.495/, 163 o.

1990-ig további két utánnyomásban is megjelent

Uaz a Real Musical (Madrid) cég számára készített spanyol kiadásváltozatban is
B. Loeillet (de Gant): 12 Sonate Op. 1. per flauto e basso continuo, közreadja és a continuót kidolg. Orbán György, EMB, l. köt (1988), /Z. 12.638/, 27 o.,

uaz 2. kiadásban is, (1993),

2. köt. /Z. 12.639/, 27 o.,

3. köt. /Z. 12.640/, 23 o.,

4. köt. /Z. 12641/, 31 o.

4. Amand Vanderhagen: 6 klarinétduó, közread. Malina János, EMB, 1987, /Z. 13.330/,

27 o. (part. és szólamok)

5. Kezdők zongoramuzsikája. a) François Couperin. Vál. és közread. Csurka Magda ,

EMB, 1988, /Z. 13.485/, 27 o.,

b) Uaz: 2. kiadásban: 1991

c) Uaz holland kiadásváltozatban is: az „Original progressive piano pieces” / Broekmans et van Poppel (Amsterdam)

6. Kezdők zongoramuzsikája. a) Georg Philipp Telemann. Vál. és közread. Csurka Magda,

EMB, 1988, /Z. 13-452/, 32 o.

b) Uaz: 2. kiadásban, 1990

c) Uaz holland kiadásváltozatban: Broekmans et van Poppel (Amsterdam)

7. Antonio Vivaldi: Sonata per 2 flauti e basso continuo RV 80. Közread. Németh Pál,

a continuót kidolg. Spányi Miklós. EMB 1989, /Z. 13.186/ 11 o. (és szólamok)

8. Liszt Ferenc: Via crucis. Zongorára 4 kézre. Első kiadás, közread. Mező Imre.

EMB 1988, /Z. 12.942/ 44 o.

9. Antonio de Cabezón: Nyolc könnyű darab gitárra, közread. Mosóczi Miklós. EMB 1987,

/Z. 13.250/ 11 o.

10. Durkó Zsolt: Ilmarinen. Vegyeskar. EMB 1988 /Z. 13.377/ 12 o.

11. Durkó Zsolt: Laude for organ, EMB 1988 /Z. 13.376/, 16 o.

12. Farkas Ferenc: Zánkai muzsika, partitúra és szólamok, EMB 1989 (Z. 13.426)

Két utolsó munkám a Zeneműkiadóban: a) Szokolay Sándor: Missa Pannonica, kóruspartitúra, általam szerkesztett, de Kelemen László, mint szerk. neve alatt kijött kiadvány, EMB 2000.

Orbán György: Fúvóskvintett, általam szerkesztett, de már Kalmár László neve alatt kijött kiadvány, EMB 2000.

KIÁLLÍTÁSOK (OSZK):

„Haydn et les Esterházy” – A franciaországi Le Mans-i apátságban rendezett 7 termes, eredeti kéziratokat is bemutató Haydn-kiállítás rendezése, forgatókönyv- és vezetőszöveg írása (Both Magdolnával és Belitska Scholtz Hedviggel), a kiállítás helyszíni „felrakása” és bemutatása Szilvássy Zoltánné részvételével, 1991 májusában. – Ezzel a címmel megj. katalógus Sarthe, 1991, p. 3-27;
Erkel, 1810-1893. – Centenáriumi emlékkiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban, 1993. / Zenei-szakmai forgatókönyv, vezetőszöveg, feliratok írása (színháztörténeti szakmai tanácsadó: Belitska Scholtz Hedvig), részvétel a rendezés munkálataiban (grafikus: Pajor Ildikó), többszöri szakmai vezetés, bemutatók tartása;
Megjelent katalógus a fenti címmel, Budapest, 1993, 1-42. o.
„Symphonia hungarorum” – Társrendezőként részvétel a Budapesti Történeti Múzeumban rendezett magyar zenetörténeti kiállításnál a Zenetudományi és Zenekritikai Társaság, Kárpáti János partnereként, 2001-ben a reformkor és dualizmus anyagának összeállításában, vezetőszövegek, feliratok, rendezés munkálataiban.
„Verdi és Magyarország”. Koncepció, vezetőszöveg, feliratok írása a három Corvina teremben rendezett centenáriumi olasz-magyar rendezvény OSzK társrendezői feladataiban. 2001 őszén.
„Aere perennius”. - Zeneműtári dokumentáció összeállítása Kelemen Évával, Veöreös Enikő tártörténeti munkája nyomán.

Hét kamarakiállítás a Zeneműtár folyosóján: vezetőszövegekkel, feliratokkal

150 éve született Mihalovich Ödön (1842-1929), 1992. november
150 éves Erkel Himnusza. – Himnusztörténeti kiállítás, 1994. jun.-szept.
„Harang csendül, ének zendül”. – A Zeneműtár karácsonyi vonatkozású zeneműveiből, 1994. dec. – 1995. március
„Magyar történelmi arcképek”: Liszt-Mosonyi, 1995. dec. 6. – 1996. márc. 31.
„200 éve született Mátray Gábor”: 1997. nov.- 1998. márc.
„Musica hungarica”. 75 éves a Zeneműtár. Válogatás a tár ciméliáiból: 1999. május – október.
„An unknown copy of The Magic Flute”. – Mozart Varázsfuvolájának újabban felbukkant forrása és a magyarországi Mozart-kultusz. Kiállítás és angol nyelvű előadás a Nemzetközi Zenetudományi Konferencia tiszteletére: 2000. augusztus;

Más helyszíneken:

h) 2004-ben részvétel zenei tablókkal, képekkel az OSZK Nagykátán rendezett Mátray Gábor kiállításán.

i) 2004. május 11. „A magyar hangrögzítés története”: 5 vitrines kamarakiállítás az OSZK Dísztermében a Zeneműtár történetéről a Stúdió japán kormánysegéllyel történő diplomáciai felújításának felavatása alkalmából;

j) „A herceg Esterházy-gyűjtemény ciméliái”. - Alkalmi kiállítás 2005. dec. 2-án az OSZK Tanácstermében Herceg Esterházy Antal látogatása tiszteletére;

k) 2007. Magyar Kultúra Napjára: Himnusztörténeti kiállítás az OSZK Ereklyeterében. (Kelemen Éva, Illyés Boglárka közreműködésével.) 1900 körüli nézőszám.

l) Domokos Zsuzsával „Erkel és a Zeneakadémia” c. kiállítás a Liszt Múzeumban 2010 júniusában; (Utána „árvizes” TV-riport a DIGI TV-ben. Hogyan viselkedtek nagyjaink - Liszt - a pesti és szegedi árvizeknél?)

RECENZIÓK:

„The Signifier and the Signified”, Frits Noske Mozart és Verdi tanulmányokat tartalmazó kötetéről, in: Studia Musicologica XX, 468-471. o.

Önálló sajtófigyelő-rovat „Figyelő”-címmel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola „Zeneakadémia” c. lapjának 1970/71, 1971/72, 1972/73-as évfolyamaiban:

John A. Meyer „Beethoven and Bartók” Music Review-ban megj. cikkéről, in: ZA 1970/71, 1, sz., 30-31. o.
Bartha Dénes: „On Beethoven’s Thematic Structure” (Musical Quarterly 1970 okt.),
Somfai László „Per finire” és Lendvai Ernő „Bartók formakoncepciójáról” c. Magyar Zene 1970. decemberi számában megj. tanulmányairól, in ZA 1970/71, 2. sz., 40-43. o.
A Magyar Zene 1971. szeptemberi Lukács György-számáról, továbbá a Musical Quarterly („New Research on Bach’s Musical Offering”), a Musica („Der ganze Bartók”) és az Österreichische Musikzeitschrift („König Thamos im Isis-Tempel von Szombathely”) 1972-es évfolyamának érdekesebb cikkeiről, - in: ZA 1970/71, 3. sz., 27-28. o.
James B. Vassar: „The Bach two-part Inventions: A Question of Authorship” c. Music Review-beli cikkéről, in: ZA 1971/72, 41-43. o.
A Music and Letters (1972 ápr.) és a Music Review (1972 máj.) cikkeiről, t.k. Maynard Solomon „Beethoven’s Productivity at Bonn” tanulmányáról, in: ZA: 1972/73 szeptember 40-41. o.
A Musical Qaurterly 1972. áprilisi „Symphony”-tanulmányáról (A. C. Keys cikke) és Elaine Brody: „La Famille Mendes. A literary Link between Wagner and Debussy” tanulmányáról, in: ZA 1972/73. december, 58-60. o.
A Hungarológiai Intézet tudományos közleményei (1972. jún.-szept.) c. újvidéki orgánum ismertetése, in: ZA 1972/73, június, 46-48. o.
Nekrológ: 1) Németh Amadé karmester és zenetörténész személyes búcsúztatása 2001 júliusában a XI. kerületi Szent Gellért Plébániatemplomban;
2) Legány Dezső (1916-2006). Nekrológ. - Megjelent angol-magyar nyelven a Nemzetközi Kodály Társaság Bulletinjében 2006-ban.

Kiállítások, hangversenyek megnyitói:

A gyulai Erkel Ferenc kiállítás ünnepi megnyitója 1993 júniusában Erkel Ferenc szülőházában Szabó Ferenccel a Békéscsabai Múzeum igazgatójával
Bevezetés a Vámos Eszter szerkesztette OSzK-s „Fiatal tehetségek” koncertsorozat első hangversenye előtt 1998. szeptember 23-án „Zene és könyvtár” gondolatkörben (Jelen van: Balassa Sándor, Pröhle Henrik)
Kassai István és Bordás György 75 éves zeneműtári évfordulós ünnepi koncertjének be- és levezetése 1999 májusában az OSzK dísztermében
„Liszt és korának magyar zenés színpada” – Az azonos című Eckhardt Mária által rendezett kiállítás ünnepi megnyitása a Liszt Múzeumban: 1999. okt. 19.
Ünnepi előadás az Erkel Társaság 2012. júniusi Budakeszi Város Erkel-napi megemlékezésén.

Budapest 2022. július 1.

Szőnyiné Szerző Katalin
zenetörténész, zenei főkönyvtáros
az OSZK Zeneműtárának ny. vezetője
a MMA rendes tagja