Kerekfy 2016 h200

1934-ben született Jászladányban. Székesfehérvári ill. szegedi diákévek, zongora tanulmányok után 1953–1958-ban a Liszt Ferenc Zeneművészi Főiskola zenetudományi tanszakán tanult Bartha Dénes, Szabolcsi Bence, Bárdos Lajos, Gárdonyi Zoltán irányításával és nyert zenetörténész diplomát. Felesége, Révész Dorrit ugyancsak zenetörténész (†2008); fia, Péter könyvkötő, lánya, Anna középkor specialista Cambridge-i doktorátussal.

1958–1962-ben az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának munkatársa; 1963-től az MTA Bartók Archívum tudományos munkatársa (majd főmunkatárs, tud. tanácsadó, kutatóprofesszor); 1972–2005-ben az MTA Zenetudományi Intézet Bartók Archívumának vezetője. Kutatómunkájával párhuzamosan 1969 óta tanít a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (ma: LFZE) zenetudományi tanszékén (1969-től docens, 1980-tól egyetemi tanár; 2004-től emeritus professzor); 1995-2007-ben a Doktori Tanács elnöke, 1997–2007-ben a zenetudományi PhD program vezetője.

A tudományok doktora minősítést 1982-ben Joseph Haydn zongoraszonátái című könyvével (1979) nyerte el; 1995 óta a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 2004 óta rendes tag.

Külföldi szakmai elismertségét jelzi, hogy az American Academy of Arts and Sciences külföldi tagja (1997), a British Academy levelező tagja (1998); az American Musicological Society választott levelező tagja (1988), a Zentralinstitut der Mozartforschung (Salzburg) és a Joseph-Haydn-Institut (Köln) tagja; több további külföldi tudományos társaság tiszteleti tagja. A Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság alapító elnöke (1994–1998), az International Musicological Society elnöke (1997–2002). Díjak: Akadémiai Díj 1961, Erkel Ferenc-díj 1972, ASCAP-Deems Taylor award 1996, Széchenyi-díj 1999, a Magyar Érdemrend Középkeresztje kitüntetettje (2015).

1958-tól 17 könyve jelent meg (ebből 6 idegen nyelven), 41 tudományos könyvrészlet belföldön és 51 külföldön, valamint 67 tudományos tanulmány belföldön és 15 külföldön (ez az erősen válogatott bibliográfia adata), továbbá 16 kotta-urtext és 10 kommentált kotta-fakszimile kiadás. (Az MTMT 436 publikációját listázza.) A munkáira történő nemzetközi hivatkozások száma három számjegyű.

Bartha Dénessel együtt publikált nagyszabású monográfiája, a Haydn als Opernkapell-meister (1960) és más Haydn-tanulmányai óta e terület nemzetközi élvonalában tartják számon; vizsgálati módszere különösen a notáció és az Aufführungspraxis összefüggéseinek tanulmányozásában iskolát teremtő. A Bartók-kutatás kiemelkedő nemzetközi szaktekintélye. A közelítésmódok széles skáláján mozgó első összegezés, a Tizennyolc Bartók-tanulmány című kötet (1981) óta munkájának középpontjában a Bartók kottaösszkiadás módszertani megalapozása, valamint Bartók kompozíciós módszerének tanulmányozása áll; ezt összegzi 1996-ban megjelent könyve, a Béla Bartók: Composition, Concepts, and Autograph Sources (University of California Press; átdolgozott magyar változata: Bartók Béla kompozíciós módszere, 2000). Jelenleg a Bartók művek tematikus jegyzékén dolgozik, ill. alapító szerkesztője, kötetszerkesztője a Bartók Béla zeneműveinek kritikai összkiadása projektnek.

1960 óta rendszeresen vesz részt nemzetközi zenetudományi kongresszusokon, konferenciákon, tanácskozásokon (USA, Németország, Ausztria, Anglia, Svájc, Kanada, Spanyolország, Olaszország, Dánia, Dél-afrikai Köztársaság stb.); két szemeszteren át vendégprofesszor volt az Egyesült Államok egyetemein (1984: CUNY New York; 1989: University of California Berkeley), egy szemeszteren át a Bécsi Egyetemen; az USA-ban 13 további alkalommal előadó körutat tartott rangos egyetemeken; előadásokat tartott osztrák, német, finn, angol, spanyol, kanadai, dél-afrikai stb. egyetemeken.

(2022)

 

Bibliográfia

I.  Külföldön kiadott könyv

II.  Belföldön kiadott könyv

III.  Belföldön kiadott kötetszerkesztés

IV.  Külföldön kiadott könyvrészlet

V.  Belföldön kiadott könyvrészlet

VI.  Külföldi folyóiratban megjelent tanulmány

VII.  Belföldi folyóiratban megjelent tanulmány

VIII.  Külföldön megjelent kritikai kottakiadás

IX.  Belföldön megjelent kritikai kottakiadás

X.  Külföldön megjelent fakszimile kiadás

XI.  Belföldön megjelent fakszimile kiadás

XII.  Belföldön megjelent kritikai hanglemezkiadás

Függelék

XIII.  Recenzió (válogatás)

XIV.  Kisebb írás (válogatás)

XV.  Kiállítás katalógus (válogatás)

XVI.  Hanglemez liner notes (válogatás)

XVII.  CD-ROM (válogatás)

 

I.  Külföldön kiadott könyv*

  1. The Keyboard Sonatas of Joseph Haydn. Instruments and Performance Practice, Genres and Styles (átd. kiad.) (Chicago, London: University of Chicago Press, 1995), XX, 389 pp. — The Keyboard Sonatas of Joseph Haydn. Instruments and Performance Practice, Genres and Styles (Chicago: University of Chicago Press, 2010) [az 1995-ös kiad. paperback változata], 416 pp.
  2. Béla Bartók: Composition, Concepts, and Autograph Sources (Berkeley, Los Angeles, London: University of California Press, 1996), XXII, 334 pp.
     

II.  Belföldön kiadott könyv

  1. (Vécsey Jenő […] Somfai László) Haydn művei az Országos Széchényi Könyvtár zenei gyűjteményében (Bp.: Akadémiai Kiadó, 1959), XXIV, 166 p. — Haydns Werke in der Musiksammlung der Nationalbibliothek Széchényi in Budapest (Bp.: Akadémiai Kiadó, 1959), XXIV, 166 p. — Haydn Compositions in the Music Collection of the National Széchényi Library, Budapest (Bp.: Akadémiai Kiadó, 1959), XXIV, 166 p.
  2. (Bartha Dénes, Somfai László, Révész Dorrit) Haydn als Opernkapellmeister (Bp., Mainz: Akadémiai Kiadó, Schott, 1960), 470 + 29 pp.
  3. Joseph Haydn. Sein Leben in zeitgenössischen Bildern (Bp., Corvina; Kassel, Bärenreiter, 1966), VIII, 245 pp.
  4. Anton Webern (Bp.: Gondolat, 1968), 248 pp.
  5. Joseph Haydn. His Life in Contemporary Pictures (átd. kiad.) (Bp.: Corvina; London: Faber and Faber; New York: Taplinger, 1969), XXII, 244 pp.
  6. Joseph Haydn élete képekben és dokumentumokban (átd. kiad.) (Bp.: Zeneműkiadó, 1977), IX, 243 pp.
  7. Joseph Haydn zongoraszonátái (Bp.: Zeneműkiadó, 1979), 313 pp.
  8. Tizennyolc Bartók-tanulmány (Bp.: Zeneműkiadó, 1981), 323 pp.
  9. Bartók Béla kompozíciós módszere (átd. kiad.) (Bp.: Akkord, 2000), XXIV, 339 pp.
  10. Kottakép és műalkotás. Harminc tanulmány Bachtól Bartókig (Bp.: Rózsavölgyi, 2015), 512 pp.

 

III. Belföldön kiadott kötetszerkesztés

  1. (Közr.:) Documenta Bartókiana 5–6 (Bp.: Akadémiai Kiadó, Mainz: Schott, 1977, 1981), 246, 312 pp.
  2. (Közr.) Reports of the International Bartók Symposium Budapest 1981. Studia Musicologica 24 (1982), 261–564. pp.
  3. (Közr.) Denijs Dille Nonagenario. Studia Musicologica 35/1–3 (1993–94), 339 pp.
  4. (Közr.:) Proceedings of the International Bartók Colloquium, Szombathely, July 3–5, 1995, Part I: Studia Musicologica 36 (1995), 237–476. pp.; Part II: Studia Musicologica 37 (1996), 133 pp.
  5. „The Béla Bartók Thematic Catalog in Progress” in Studia Musicologica 53/1–3 (2012), 21–40.
  6. „Critical Edition with or without Notes for the Performer” in Studia Musicologica 53/1–3 (2012), 113–131.

IV.  Külföldön kiadott könyvrészlet

  1. „Haydns Tribut an seinem Vorgänger Werner” in Haydn Jahrbuch 1963/64 (Wien: Universal Edition, 1965), 75–80.
  2. „Über den durchgehenden Vorschlag” in Bericht über den Neunten internationalen Kongress Salzburg 1964 (Internationale Gesellschaft für Musikwissenschaft) II (Kassel: Bärenreiter, 1966), 56–57.
  3. „Zur Echtheitsfrage des Haydn’schen »Op.3«” in Haydn-Jahrbuch 1965 (Wien: Universal Edition, 1966), 153–165.
  4. „Bartók als Interpret” in Beiträge 1968/69 (Kassel: Bärenreiter, 1969), 41–45.
  5. „Eine Erklärung Bartóks aus dem Jahre 1938” in Documenta Bartókiana 4 (Bp., Akadémiai  Kiadó; Mainz: Schott, 1970), 148–164.
  6. „A Bold Enharmonic Modulatory Model in Joseph Haydn’s String Quartets” in H. C. Robbins Landon (ed.), Studies in Eighteenth-Century Music. A Tribute to Karl Geiringer on His Seventieth Birthday (London: Allen and Unwin, 1970), 370–381.
  7. „Zur Aufführungspraxis der frühen Streichquartett-Divertimenti Haydns” in Beiträge zur Aufführungspraxis 1 (Graz: Akademische Druck- und Verlagsanstalt, 1972), 87–97.
  8. „»Ich war nie ein Geschwindschreiber«: J. Haydns Skizzen zum langsamen Satz des Streichquartettes Hob.III:33” in Festkrift Jens Peter Larsen (Københaven: Hansen, 1972), 274–284.
  9. „Vom Barock zur Klassik: Umgestaltung der Proportionen und des Gleichgewichts in zyklischen Werken J.Haydns” in Jahrbuch für österreichische Kulturgeschichte 2: Joseph Haydn und seine Zeit (Eisenstadt: Institut für österreichische Kulturgeschichte, 1972), 64–72, 64–72.
  10. „Rhythmic Continuity and Articulation in Webern’s Instrumental Work” in Beiträge 1972/73 (Kassel: Bärenreiter, 1973), 100–110.
  11. „Sprache, Wort und Phonem im vokalen Spätwerk Strawinskys” in Rudolf Stephan (ed.), Über Musik und Sprache. Sieben Versuche zur neueren Vokalmusik (Veröffentlichungen des Instituts für neue Musik und Musikerziehung 14) (Mainz: Schott, 1974), 34–44.
  12. „The London Revision of Haydn’s Instrumental Style” in Edward Olleson (ed.), Proceedings of the Royal Musical Association 100 (1973–1974), 159–174.
  13. „Tonartenplan in Mozarts Opern” in Mozart Jahrbuch 1974 (Salzburg: Internationle Stiftung Mozarteum, 1975), 83–90.
  14. „Self-Analysis by Twentieth-Century Composers” in Edward Olleson (ed.), Modern Musical Scholarship (Stocksfield, Boston, London: Oriel Press, 1978), 167–179.
  15. „Warum ist Schönbergs Musik so leicht verabsolutierbar?” in Rudolf Stephan (hrsg.), Bericht über den 1. Kongreß der Internationalen Schönberg-Gesellschaft (Wien: Lafite, 1978), 196–201.
  16. „Béla Bartók” (Vera Lampert, László Somfai) in Stanley Sadie (ed.), The New Grove Dictionary of Music and Musicians (London: Macmillan, 1980). — (Jav. kiadása:) in Vera Lampert, László Somfai, Eric Walter White, Jeremy Noble, Ian Kemp, The New Grove Modern Masters: Bartók, Stravinsky, Hindemith (London: Macmillan; New York: Taplinger, 1984), 1–101. — (Olasz kiadása:) Vera Lampert, László Somfai, Eric Walter White, Jeremy Noble (Paolo Paita, trans.), Bartók, Stravinsky. Guide alla musica (Firenze: Ricordi, 1995),11–84, 167–211.
  17. „An Introduction to the Study of Haydn’s String Quartet Autographs” in Christoph Wolff (ed.), The String Quartet Autographs of Haydn, Mozart, and Beethoven. Studies of the Autograph Manuscripts (Isham Library Papers 3) (Cambridge, Mass.: Harvard University Press, 1980), 5–51.
  18. „Remarks on Iconography”, „Related Versions of the Same Work: Remarks on Versions and Arrangements”, „String Quartets: Remarks and Discussion”, „Haydn’s London String Quartets”, „Keyboard Music: Further Comparisons” in Jens Peter Larsen, Howard Serwer, James Webster (ed.), Haydn Studies. Proceedings of the International Haydn Conference, Washington, D.C., 1975 (New York, London: Norton, 1981), 70, 81–82, 229–231, 389–391, 415–416.
  19. „Die Mozart-Rezeption im 19. Jahrhundert in Ungarn” in Mozart Jahrbuch 1980–83 (Kassel: Bärenreiter, 1983), 122–126.
  20. „How to Read and Understand Haydn’s Notation in its Chronologically Changing Concepts” in Eva Badura-Skoda (hrsg.), Joseph Haydn. Bericht über den Internationalen Joseph Haydn Kongress, Wien 1982 (München: Henle, 1986), 23–42.
  21. „Bemerkungen zu den Budapester Musik-Autographen von Johann Michael Haydn” in Mozart Jahrbuch 1987/88 (Kassel: Bärenreiter, 1988), 31–48.
  22. „Arbitrary or Historic Reading of the Urtext?” in Mozart Jahrbuch 1987/88 (Kassel: Bärenreiter, 1988), 277–284.
  23. „Le »style savant« de Haydn: Les stratégies thématiques dans le quatuor »les Quintes«” in Analyse musicale 13 (October 1988), 51–57.
  24. „Haydn at the Esterházy Court” in Neal Zaslaw (ed.), Man and Music. The Classical Era, Chapter 10 (London: Macmillan, 1989), 268–292.
  25. „Die Wiener Gluck-Kopisten: Ein Foschungsdesiderat” in Gerhard Croll, Monika Woitas (hrsg.), Gluck-Studien 1 (Kassel: Bärenreiter, 1990), 178–182.
  26. „The Influence of Peasant Music on the Finale of Bartók’s Piano Sonata” in Eugen K. Wolf, Edward H. Roesner (ed.), Studies in Musical Sources and Styles: Essays in Honor of Jan LaRue (Madison, WI: A-R, 1990), 535–554.
  27. „Introduction” in B. Bartók: xvii and xviii Century Italian Cembalo and Organ Music transcribed for piano (New York: Fischer, 1990), IV–VII.
  28. „Diplomatic Transcription versus Facsimile with Commentaries: Methodology of the Bartók Edition” in Wolfgang Gratyer, Andrea Lindmayr (hrsg.), De editione musices. Festschrift Gerhard Croll (Laaber: Laaber Verlag, 1992), 79–97.
  29. „Béla Bartók’s Draft of Four Pieces for Orchestra” in Chris Banks, Arthur Searle, Malcolm Turner (ed.), Sundry sort of music books. Essays on the British Library Collections. Presented to O. W. Neighbour on his 70th birthday (London: The British Library, 1993), 309–318.
  30. „Einfall, Konzept, Komposition und Revision bei B. Bartók” in Hermann Danuser, Günter Katzenberger (hrsg.), Vom Einfall zum Kunstwerk: Der Kompositionsprozeß in der Musik des 20. Jahrhunderts (Laaber: Laaber-Verlag, 1993), 187–218.
  31. „National Idiom, European Tradition, Personality: Three Hungarian Answers [Bartók, Kodály, Weiner]”; „Béla Bartók: The Six String Quartets” in Salzburger Festspiele 1993 (Salzburg: Salzburger Festspiele, 1993), 212–224, 240–246.
  32. „Bartók’s Allegro barbaro: Concept, Notation, Author’s Performance” in Proceedings of the International Musicological Symposium held at Castle Nieborów in Poland, Sept.4–5, 1985. (Kraków: Fundacji Zjednoczonej Europy, 1993), 173–177.
  33. „In His »Compositional Workshop«”; „The »Piano Year« of 1926” in Malcolm Gillies (ed.), Bartók Companion (London: Faber and Faber, 1993), 30–50, 173–188.
  34. „Definitive Authorized Version vs. Authentic Variant Forms in Bartók’s Music” in Revista de Musicologia 16/2 (1993), 37–47.
  35. „Authentic Text and Presumed Intention” in Haydn Studien 6 (1994), 298–303.
  36. „Why Is a Bartók Thematic Catalog Sorely Needed?” in Peter Laki (ed.), Bartók and His World (Princeton: Princeton University Press, 1995), 64–78.
  37. „Bartók’s Transcription of J. S. Bach” in Annegrit Laubenthat (hrsg.), Studien zur Musikgeschichte: Eine Festschrift für Ludwig Finscher (Kassel: Bärenreiter, 1995), 689–696.
  38. „Sketches During the Process of Composition: Studies of K. 504 and K. 414” in Stanley Sadie (ed.), Wolfgang Amadè Mozart: Essays on his Life and his Music (Oxford: Clarendon, 1996), 53–65.
  39. „How to Handle »Oral Tradition«-Like Phenomena in a Critical Edition? Methods in Transcribing the Composer’s Recordings for the Bartók Edition” in Christoph-Hellmut Mahling, Stephan Münch (hrsg.), Ethnomusikologie und historische Musikwissenschaft – Gemeinsame Ziele, gleiche Methoden? Erich Stockmann zum 70. Geburtstag (Tutzing: Schneider, 1997), 325–334.
  40. „Classicism as Bartók conceptualized it in his classical period, 1926-1937” in Danuser, Hermann (hrsg.), Die klassizistische Moderne in der Musik des 20. Jahrhunderts (Winterthur: Amadeus, 1997), 123–141.
  41. „Tempo, Metronome, Timing in Bartók’s Music: The Case of the Pianist-Composer” in Jean-Jacques Dünki, Anton Haefeli, Regula Rapp (hrsg.), Der Grad der Bewegung. Tempovorstellungen und -konzepte in Komposition und Interpretation 1900–1950 (Basler Studien zur Musik in Theorie und Praxis 1) (Bern: Peter Lang, 1998), 47–71
  42. „Written and Performed Form in Bartók’s Piano Works of 1915–1920” in Hermann Danuser, Tobias Plebuch (hrsg.), Musik als Text. Bericht über den Internationalen Kongreß der Gesellschaft der Musikforschung Freiburg im Bresgau 1993 Bd. 1 (Kassel: Bärenreiter, 1998), 103–107.
  43. “La revisione londinese dello stile strumentale di Haydn” in Andrea Lanza (ed.), Haydn (Bologna: Mulino, 1999), 67–84.
  44. „Donald F. Tovey’s Essays on Haydn and Mozart” in Gernot Gruber, Siegfried Mauser (hrsg.), Mozartanalyse im 19. und frühe 20. Jahrhundert. Berichte über die Tagung Salzburg 1996 (Laaber: Laaber-Verlag, 1999), 81–88. – Reprint in Das Mozart-Handbuch, Bd. 7, Gernot Gruber, Siegfried Mauser, hrsg., Mozart neu entdecken: nTheoretische Interpretationen seines Werks (Laaber: Laaber-Verlag, 2012), 83–91.
  45. „Béla Bartók” in Ludwig Finscher (hrsg.), Die Musik in Geschichte und Gegenwart, 2., neubearb. Ausg. (Kassel: Bärenreiter, 1999), Sp. 341–402.
  46. „Bartók’s Notations in Composition and Transcriptions” in Elliott Antokoletz, Victoria Fischer, Benjamin Suchoff (ed.): Bartók Perspectives: Man, Composer, and Ethnomusicologist (New York: Oxford University Press, 2000), 213–225.
  47. „Joseph Haydn und das Clavier — eine subjektive Einführung” in Georg Feder, Walter Reicher (hrsg.), Internationales musikwissenschaftliches Symposium „Haydn & das Clavier” (Tutzing: Schneider, 2002), 9–18.
  48. „»Written between the desk and the piano«: dating Béla Bartók’s sketches” in Patricia Hall, Friedemann Sallis (ed.), A Handbook to Twentieth-Century Musical Sketches (Cambridge: Cambridge University Press, 2004), 114–130.
  49. „Clever Orator versus Bold Innovator” in Tom Beghin, Sander M. Goldberg (ed.), Haydn and the Performance of Rhetoric (Chicago, London: University of Chicago Press, 2007), 213–228.
  50. „The two Sonatas for Violin and Piano (1921–1922): Avantgarde Music à la Bartók” in Joseph Willimann (ed.), Schweizer Jahrbuch für Musikwissenschaft, Neue Folge 27 (2007) (Bern: Lang, 2008), 87–103.
  51. „Notational Irregularities as Attributes of a New Style. The Case of Haydn’s »Sun« Quartet in F Minor, Op. 20, no. 5” in Robert Curry, David Gable, Robert L. Marshall (ed.), Variations on the Canon. Essays on Music from Bach to Boulez in Honor of Charles Rosen on His Eightieth Birthday (Rochester: University of Rochester Press, 2008), 27–38.
     

V.  Belföldön kiadott könyvrészlet

  1. „Mozart »Haydn«-kvartettjei” in Zenetudományi Tanulmányok 5 (Bp.: Akadémiai Kiadó, 1958), 233–300.
  2. „A klasszikus kvartetthangzás megszületése Haydn vonósnégyeseiben” in Zenetudományi Tanulmányok 8 (Bp.: Akadémiai Kiadó, 1960), 295–420.
  3. „Ismeretlen Haydn-kéziratok az eszterházai színház opera-repertoárjából” in Zenetudományi Tanulmányok 8 (Bp.: Akadémiai Kiadó, 1960), 507–527.
  4. „Az Erkel-kéziratok problémái” in Zenetudományi Tanulmányok 9 (Bp.: Akadémiai Kiadó, 1961), 81–158.
  5. „Franz Joseph Haydn” in Szabolcsi Bence, Tóth Aladár (Bartha Dénes, szerk.), Zenei Lexikon II (Bp.: Zeneműkiadó, 1965), 148–165.
  6. „Nichtvertonte Libretti und andere Bühnenpläne Bartóks” in Documenta Bartókiana 2 (Bp., Akadémiai Kiadó; Mainz: Schott, 1965), 28–52.
  7. „A Himnusz ősbemutatójának szólamanyaga” in Bónis Ferenc (szerk.), Magyar Zenetörténeti Tanulmányok 1 (Bp.: Zeneműkiadó, 1969), 57–62.
  8. „Bartók egynemű kórusainak szövegforrásairól” in Bónis Ferenc (szerk.), Magyar Zenetörténeti Tanulmányok 2 (Bp.: Zeneműkiadó, 1969), 359–376.
  9. „Eine Erklärung Bartóks aus dem Jahre 1938” in Documenta Bartókiana 4 (Bp., Akadémiai  Kiadó; Mainz: Schott, 1970), 148–164.
  10. „Egy sajátos forma-struktúra az 1920-as évek Bartók kompozícióiban” in Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Évkönyve 1970–71 (Bp., 1971), 31–36.
  11. „A Characteristic Culmination Point in Bartók’s Instrumental Forms” in József Ujfalussy, János Breuer (ed.), International Musicological Conference in Commemoration of Béla Bartók 1971 (Bp.: EMB, 1972), 53–64.
  12. „Fúvós-szimfóniák (1920)” in In memoriam Igor Stravinsky (Bp.: Zeneműkiadó, 1972), 86–114.)
  13. „Bartók rubato játékstílusáról” in Bónis Ferenc (szerk.), Magyar Zenetörténeti Tanulmányok 3 (Bp.: Zeneműkiadó, 1973), 225–235.
  14. „A zeneszerzői autoanalízis” in Zeneelmélet, stíluselemzés (Bp.: Zeneműkiadó, 1977), 109–119.
  15. „Vierzehn Bartók-Schriften aus den Jahren 1920/21” in Documenta Bartókiana 5 (Bp., Akadémiai Kiadó; Mainz: Schott, 1977), 15–168.
  16. „Über Bartóks Rubato-Stil. Vergleichende Studie der zwei Aufnahmen »Abend am Lande« des Komponisten” in Documenta Bartókiana 5 (Bp., Akadémiai Kiadó; Mainz: Schott, 1977), 193–201.
  17. „Regiszter-dinamika Haydn fortepiano kottázásában” in Zenetudományi dolgozatok 1978 (Bp.: MTA ZTI, 1979), 41–50.
  18. „Bartók formai terminológiájának korai forrásai” in Zenetudományi dolgozatok 1979 (Bp.: MTA ZTI, 1979), 7–17.
  19. „A 18. századi kottapapír” in Zenetudományi dolgozatok 1980 (Bp.: MTA ZTI, 1980), 247–257.
  20. „Drei Themenentwürfe zu dem Violinkonzert aus den Jahren 1936/37” in Documenta Bartókiana 6 (Bp., Mainz: Akadémiai Kiadó, Schott, 1981), 247–255.
  21. „Die »Allegro barbaro«-Aufnahme von Bartók textkritisch bewertet” in Documenta Bartókiana 6 (Bp., Akadémiai Kiadó; Mainz: Schott, 1981), 259–275.
  22. „W. A. Mozart 4-hangos ornamense” in Zenetudományi dolgozatok 1983 (Bp.: MTA ZTI, 1983), 17–33.
  23. „Bartók vázlatok I: Témafeljegyzések a Zongora-szonáta I. tételéhez” in Zenetudományi dolgozatok 1984 (Bp.: MTA ZTI, 1984), 71–81.
  24. „Bartók vázlatok II: Témafeljegyzések az 1. hegedű-zongoraszonátához” in Zenetudományi dolgozatok 1985 (Bp.: MTA ZTI, 1985), 21–36.
  25. „Bartók vázlatok III: A »Fekete zsebkönyv« kidolgozatlan témafeljegyzései” in Zenetudományi dolgozatok 1986 (Bp.: MTA ZTI, 1986), 7–19.
  26. „Notáció és játékstílusok: A »Quintenquartett« nyitótételének eredetisége” in Péteri Judit (szerk.), Régi Zene 2 (Bp.: Zeneműkiadó, 1987), 96–113.
  27. „Népdalciklus-tervek Bartók 1907-es gyűjtőfüzetében” in Zenetudományi dolgozatok 1990–1991 (Bp.: MTA ZTI, 1992), 89–99.
  28. „Gondolatok a vázlatkutatásról (Mozart K. 504)” Zenetudományi dolgozatok 1995–1996 (Bp.: MTA ZTI, 1997), 75–82.
  29. „Bagatell-problémák” in Zenetudományi dolgozatok 1997–1998 (Bp.: MTA ZTI, 1998), 67–81.
  30. Kottakép és műalkotás. Alapkutatás és alkalmazott kutatás a zenetudományban (Székfoglalók a Magyar Tudományos Akadémián 1995–1998) (Bp.: MTA, 1999), 18 pp.
  31. Inventio és elaboratio J. S. Bach zenéjében. Széljegyzetek vokális töredékekhez” Zenetudományi dolgozatok 1999 (Bp.: MTA ZTI, 1999), 257–263.
  32. „Zenei köznyelv a 18. században. Kutatástörténeti visszatekintés Szabolcsi Bence gondolatának utóéletéről” in Zenetudományi dolgozatok 2000 (Bp.: MTA ZTI, 2000), 25–29.
  33. „A 20. század legnagyobbjai között: Bartók Béla” in Kárpáti János (szerk.), „Symphonia Hungarorum”: Magyarország zenekultúrájának ezer éve (Bp.: Budapesti Történeti Múzeum, 2001), 184–191. — Ua. in Kárpáti János (szerk.), Képes magyar zenetörténet (Bp.: Rózsavölgyi, 2004), 232–242.
  34. „Klasszicizmus, neoklasszicizmus és Bartók klasszikus középső stíluskorszaka (1926–1937)” in Zemplényi Ferenc, Kulcsár Szabó Ernő (szerk.), Látókörök metszése. Írások Szegedy-Maszák Mihály születésnapjára (Bp.: Gondolat Kiadói Közr, 2003), 406–425.
  35. „Progressive Music via Peasant Music? Revisiting the Sources of Bartók’s Style and Compositional Process”, in László Dobszay (ed.), The Past in the Present. Paper Read at the IMS Intercongressional Symposium and the 10th Meeting of the Cantus Planus. Budapest & Visegrád, 2000 (Bp.: Liszt Ferenc Academy of Music, 2003), 499–513.
  36. „A népzenekutató zeneszerző dilemmája: Bartók román polkájának ütembeosztása” in: Andrásfalvy Bertalan, Domokos Mária, Nagy Ilona (szerk.), Az idő rostájában. Tanulmányok Vargyas Lajos 90. születésnapjára (Bp.: L’Harmattan, 2004), 291–301.
  37. „Mi a magyar Bartók Béla zenéjében? Nacionalizmus, »népek testvérré válása«, világzene” in: Romsics Ignác, Szegedy-Maszák Mihály (szerk.), Mi a magyar? (Bp.: Habsburg Történeti Intézet – Rubicon, 2005), 231–257.
  38. „Joseph Haydn és közönsége” in Kő kövön. Dávid Ferenc 73. születésnapjára (Bp.: Vince Kiadó, 2013), II, 149–154.
  39. Somfai László [visszaemlékezése] in Kelemen Éva, Az járt ode, aki kottát is tudott olvasni. Fejezetek az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára történetéből (Bp.: Országos Széchényi Könyvtár, 2020), 56–90.
     

VI.  Külföldi folyóiratban megjelent tanulmány

  1. „Zur Authentizität des Haydn-Porträts von Loutherbourg” in Österreichische Musikzeitschrift 23/5 (1968), 276–277.
  2. „»Folklore basis versus progression«: Il caso Bartók” in Musica/Realtà 5 (1981), 43–49.
  3. „The Budapest Bartók Archives” in Fontes artis musicae 29/1–2 (1982), 59–65.
  4. „Stilfragen der Klaviersonaten von Haydn” in Österreichische Musikzeitschrift 37/3–4 (1982), 147–153.
  5. „Kompositionsprozess und Quellenlage bei Bartók” in Österreichische Musikzeitschrift 39/2 (1984), 65–77.
  6. „Haydn Quartets: An Authentic New Wave” in Opus 3/4 (1987), 18–21.
  7. „Nineteenth-Century Ideas Developed in Bartók’s Piano Notation in the Years 1907–14” in 19th-century Music 11/1 (1987), 73–91. — Reprint in Joseph Kerman (ed.), Music at the Turn of Century (Berkeley, Los Angeles, Oxford: University of California Press, 1990), 181–199.
  8. „Mozart’s first thoughts: the two versions of the Sonata in D major, K284” in Early Music 19/4 (1991), 601–613.
  9. „Experimenting with Folkmusic-Based Concert Sets: Béla Bartók’s Arrangements Reconsidered” in melos. En Musiktidskrift 12–13/95 (1995), 66–76.
  10. (Luis Carlos Gago, trans.) „El desarrollo de ideas del siglo XIX en la notación para piano de Bartók, 1907–14” in Quodlibet: Revista de especialización musical 3 (1995), 60–87.
  11. „Haydns Klaviersonaten: Probleme und Pseudoprobleme” in Concerto 172 (2002), 18–22.
  12. „Béla Bartók’s Concept of »Genuine and Valuable Art«” in Danish Yearbook of Musicology 32 (2004), 15–27.
  13. „Desiderata Bartókiana: A Survey of Missing Links in Bartók Studies” in International Journal of Musicology 9: Bartók International Congress 2000 (Frankfurt/M: Lang, 2006), 385–420.
  14. „La notación de las dinámicas y de los acentos en las sonatas para teclado de Haydn”; „Reflexiones acerca de los tempi en el estilo de Haydn” in Quodlibet. Revista de especialización musical 34 (Jun. 2006), 73–92, 94–103.
  15. „Trends, Accomplishment, Deficiency in Haydn Performance Today” in: Haydn-Studien 9/1–4 (München: Henle, 2006), 58–67.

 

VII.  Belföldi folyóiratban megjelent tanulmány

  1. „Liszt Faust-szimfóniájának alakváltásai” in Magyar Zene 1/6 (1961), 559–573, 1/7–8, 78–102.
  2. „Erkel »zeneszerzői műhely«? Erkel Ferenc kései stílusának néhány kérdéséről” in Muzsika 3/11 (1960), 18–21.
  3. „Albrechtsberger-Eigenschriften in der Nationalbibliothek Széchényi Budapest” I–III. in Studia Musicologica 1 (1961), 175–202, 4 (1963), 179–190), 9/1–2 (1967), 191–220.
  4. „Die musikalische Gestaltwandlungen des Faust-Symphonie von Liszt” in Studia Musicologica 2 (1962), 88–137. — (Átd. formája:) „Die Gestaltwandlungen der Faust-Symphonie” in Klara Hamburger (hrsg.), Franz Liszt. Beiträge von ungarischen Autoren (Bp.: Corvina, 1978), 292–324.
  5. „Die Metamorphose der »Faust-Symphonie« von Liszt” in Studia Musicologica 5 (1964), 283–293.
  6. „A Haydn-interpretáció problémái” in Magyar Zene 6/5 (1965), 483–496.
  7. „Bartók — saját műveinek interpretátora” in Magyar Zene 9/4 (1968), 354–360.
  8. „»Per finire«. Some Aspects of the Finale in Bartók’s Cyclic Form” in Studia Musicologica 11 (1969), 391–408.
  9. „»Per finire« — Gondolatok Bartók finálé-problematikájáról” in Magyar Zene 11/1–4 (1970), 3–15.
  10. „Bartók 2. rapszódiájának rutén epizódja” in Muzsika 14/3 (1971), 1–3.
  11. „Bartók 5. vonósnégyese. A zeneszerző kiadatlan formai analízise” in Muzsika 14/12 (1971), 26–28.
  12. „Kottaírás és jelentés a Magyar Vonósnégyes Beethoven-értelmezésében” in Muzsika 15/8 (1972), 1–6.
  13. „Symphonies of Wind Instruments: Observations on Stravinsky’s Organic Construction” in Studia Musicologica 14 (1972), 355–383.
  14. „Két Webern-tétel (op. 9/V– op. 27/II): Analízis-variációk” I–II in Magyar Zene 14/1, 2 (1973), 9–23, 165–186.
  15. „Miért oly könnyen abszolutizálható Schoenberg zenéje?” in Magyar Zene 15/3 (1974), 267–275.
  16. „Az »Árvátfalvi kesergő« Bartók 1. rapszódiájában” in Muzsika 20/5 (1977), 9–11.
  17. „A rondó-jellegű szonáta-expozíció Bartók 2. zongoraversenyében. Széljegyzetek egy sajtóhibáról és egy kifejtetlen Bartók-autoanalízisről” in Muzsika 20/8 (1977), 16–20.
  18. „Strategics of Variation in the Second Movement of Bartók’s Violin Concerto 1937–1938” in Studia Musicologica 19 (1977), 161–202. — (Reprint kiadása:) Ellen Rosand (ed.), The Garland Library of the History of Western Music 10 (New York, London: Garland), 1985), 291–332.
  19. „Opus-Planung und Neuerung bei Haydn” in Studia Musicologica 22 (1980), 87–110.
  20. „Opusz-tervezés és újítás Haydnnál” in Magyar Zene 21/2 (1980), 134–150.
  21. „Manuscript versus Urtext: The Primary Sources of Bartók’s Work” in Studia Musicologica 23 (1981), 17–66.
  22. „The Rondo-like Sonata Form Exposition in the First Movement of the Piano Concerto No. 2” in The New Hungarian Quarterly 22/84 (1981), 86–92.
  23. „Nyersforma, kidolgozás, javítás Haydnnál: op.71/D-dúr menüett” in Magyar Zene 23/3 (1982), 120–129.
  24. „Haydn’s Eszterháza: The Influence of Architecture in Music” in The New Hungarian Quarterly 23/87 (1982), 195–201.
  25. (Adrienne Gombocz, László Somfai), „Bartóks Briefe an Calvocoressi (1914–1930)” in Studia Musicologica 24 (1982), 199–231.
  26. „Haydn »in tempore belli« vonósnégyese” in Muzsika 25/9 (1982 szept.), 1–6.
  27. „A tenuto jelentése és jelentősége a bécsi klasszikus zenében” in Magyar Zene 25/2 (1984), 165–178.
  28. „»...csak utólag vettem észre”: Anton Webern elemzése Op. 28-as Vonósnégyesének Adagio formájáról” in Magyar Zene 25/4 (1984), 367–376.
  29. „Analytical Notes on Bartók’s Piano Year of 1926” in Studia Musicologica 26 (1984), 5–58.
  30. „Liszt’s Influence on Bartók Reconsidered” in The New Hungarian Quarterly 27/102 (1986), 210–219.
  31. „»Learned Style« in Two Late String Quartet Movements of Haydn” in Studia Musicologica 28 (1986), 325–349.
  32. „Újabb Bartók »opusz 1«?” in Muzsika 29/5 (1986), 3–5.
  33. „Bartók és a Liszt-hatás. Adatok, időrendi összefüggések, hipotézisek” in Magyar Zene 27/4 (1986), 335–351.
  34. „A 4. vonósnégyes genezise: Bartók és a kottapapírok” in Magyar Zene 29/3 (1988), 324–332.
  35. „Bartók and the Paper-Studies: The Case of String Quartet No. 4” in Hungarian Music Quarterly 1/1 (1989), 6–13.
  36. „Joseph Haydn zongoraszonátái: Margináliák új kiadás helyett” in Magyar Zene 31/2 (1990), 147–164.
  37. „Problems of the Chronological Organization of the Béla Bartók Thematic Index in Preparation” in Studia Musicologica 34 (1992), 345–366.
  38. „Fragments in Bartók’s Oeuvre” in Hungarian Music Quarterly 3/3–4 (1992), 8–13.
  39. „Bartók and Szigeti” in The New Hungarian Quarterly 128 (1992), 157–163.
  40. „Béla Bartók Thematic Catalogue: Sample of the Work in Progress” in Studia Musicologica 35 (1993–94), 229–241.
  41. „Hangversenyzene és népdalfeldolgozás-ciklus” in Muzsika 38/9 (1995), 7–11.
  42. „Bartók Archívum: a forrásanyagra épített kutatás távlatai” in Magyar Tudomány 40/8 (1995), 898–203.
  43. „Perspectives of Bartók Studies in 1995” in Proceedings of the International Bartók Colloquium Szombathely, July 3–5, 1995, Part I, Studia Musicologica 1995.
  44. „Idea, Notation, Interpretation: Written and Oral Transmission in Bartók’s Works for Strings” in Proceedings of the International Bartók Colloquium Szombathely, July 3–5, 1995, Part II, SM 37 (1996), 37–49.
  45. „Bartók és a magyar népzene” in Magyar Tudomány 41/8 (1996), 1035–1040.
  46. „Historic Performance of the Music of Yesterday: Béla Bartók’s Fight for Perfect Notation and Why it is Misleading Today” in Hungarian Music Quarterly 8 (1997), 2–11.
  47. „Bartók tematikus műjegyzék. Minta és problémák” in Magyar Zene 37/1 (1998), 69–90.
  48. „Tempó, metronóm, időtartam Bartók notációjában” in Muzsika 42/7 (1999), 9–14.
  49. „Vázlatkutatás és segédtudományok. Bartók-művek mikro-kronológiájának vizsgálati módszerei” in Magyar Zene 37/3 (1999), 225–236.
  50. „Donald F. Tovey elemzései és a »précis-writing«” in Magyar Zene 39/3 (2001), 11–17.
  51. „Régi-új filológiai módszerek a Bartók-vázlatok kutatásában”. Magyar Zene 39/3 (2001), 261–274.
  52. „»Staccato vonás?« Kottakép és jelentése” in Magyar Zene 41/1 (2003), 49–61.
  53. „Invention, Form, Narrative in Béla Bartók’s Music”, in Studia Musicologica 44/3–4 (2003), 291–303.
  54. „Okos orátor vagy merész újító? Gondolatok a zenei retorikáról és Haydn vonósnégyeseinek notációjáról” in Magyar Zene  41/4 (2003), 423–435.
  55. „Bárdos Kornél 1921–1993” in Magyar Zene 42/1 (2004), 3–7.
  56. „A nagy crescendók komponistája” in Muzsika 49/3 (2006), 6–13. — Angolul: „Bartók’s Great Crescendos” in Hungarian Quarterly 47 (Autumn 2006), 156–168.
  57. „Haydn Mrs. Bartolozzinak ajánlott két »Londoni« szonátája. Következetlen kottázás vagy manipulált korabeli kiadás?” in Magyar Zene 44/3 (2006), 279–294.
  58. „Perfect Notation in Historical Context. The Case of Bartók’s String Quartets” in Studia Musicologica 47/3–4 (2006), 293–309.
  59. „Haydn cigány adagiója” in Magyar Zene 45/2 (2007), 187–195.
  60. „Strófaszerkezetű témák, Quatrain, Liedform. Bartha Dénes elméletéről” in Magyar Zene 46/4 (2008), 383–392.
  61. „Az utolsó Bartók-partitúrák és a »klasszikus« stílus értelmezései” in Magyar Zene 47/1 (2009), 3–13.
  62. „Két zeneszerzés-esszé Haydn op. 76-os Erdődy-kvartett-sorozatából” in Magyar Zene 47/4 (2009), 407–416.
  63. „Ötven év a Haydn-kutatásban. Visszaemlékezés kritikával” in Magyar Zene 47/4 (2009), 345–355.
  64. „»Romlott testëm« és a »páva«-dallam. Széljegyzetek Bartók 1. vonósnégyesének egy témájáról” in Magyar Zene 48/2 (2010), 203–213.
  65. »...they are full of invention, fire, good taste, and new effects« Two Compositional Essays in the ‘Erdődy’ Quartets Op. 76” in Studia Musicologica 517/3–4 (2010), 317–324.
  66. „Kritikai kiadás – megjegyzésekkel az előadónak” in Magyar Zene 50/1 (2012), 55–78.
  67. „Komponálás a kiadás esélye nélküli években. Bartók és a Nagy Háború” Magyar Zene 53/1 (2015), 38–47.
  68. „With or without the B-A-C-H Motive? Bartók’s Hesitation in Writing his First String Quartet” in Studia Musicologica 60/1–4 (2019), 15–22.
  69. „Bartók’s Sonatas for Violin and Piano nos. 1–2: The Compositional Process” in Studia Musicologica 62/1–2 (2021), 25–54.
  70. „Bartók’s most daring concept of a palindromic structure: The sonata-form opening movement of the Fifth Quartet” in Studia Musicologica [előkészületben]
     

VIII.  Külföldön megjelent kritikai kottakiadás

  1. Christoph Willibald Gluck, Il re pastore. Der König als Hirte. Dramma per musica in drei Akten in Christoph Willibald Gluck, Sämtliche Werke III:8 (Kassel: Bärenreiter, 1968), XVI, 391 pp.
  2. Wolfgang Amadeus Mozart, „Sinfonie in D (»Prager Sinfonie«) KV 504 in Wolfgang Amadeus Mozart, Neue Ausgabe sämtlicher Werke (Kassel: Bärenreiter, 1971), IX–XIII, 63–125.
  3. Christoph Willibald Gluck, Tetide. Serenata teatrale in einem Akt in Christoph Willibald Gluck, Sämtliche Werke III:22 (Kassel: Bärenreiter, 1979), XII, 276 pp.
  4. Béla Bartók, Allegro barbaro. Urtext (G. Henle – EMB, 2016), V, 12 pp.
  5. Béla Bartók. Sonatine. Urtext […] (G. Henle – EMB, 2016), V, 10 pp.
  6. Béla Bartók, Rumänische Volkstänze. Urtext […](G. Henle – EMB, 2017), VII, 16 pp.
  7. Béla Bartók, Rumänische Weihnachtslieder […] Urtext (G. Henle – EMB, 2018), VI, 28 pp.
  8. Béla Bartók, Improvisationen über ungarische Bauernlieder Opus 20 […] Urtext (G. Henle – EMB, 2018), VIII, 27 pp.
  9. Béla Bartók, Works for Piano 1914–1920 | Zongoraművek 1914–1920 | Klavierwerke 1914–1920. Edited by László Somfai […] Béla Bartók Complete Critical Edition, Volume 38 […] (G. Henle – EMB, 2018), 116*, 220 pp.
  10. Béla Bartók, Choral Works | Kórusművek | Chorwerke. Edited by Miklós Szabó in collaboration with László Somfai […] Béla Bartók Complete Critical Edition, Volume 9 […] (G. Henle – EMB, 2019), 109*, 333 pp.
  11. Béla Bartók, Drei ungarische Volkslieder […] Urtext (G. Henle – EMB, 2019, IV, 7 pp.
  12. Béla Bartók, Etüden Opus 18 | Studies op. 18 […] Urtext (G. Henle – EMB, 2020), VII, 26 pp.
  13. Béla Bartók, String Quartets Nos. 1–6 | 1-6- vonósnégyes | Streichquartette Nr. 1–6. Edited […] in collaboration with Zsombor Németh (G. Henle – EMB, 2022), 142*, 234 pp.

 

IX.  Belföldön megjelent kritikai kottakiadás

  1. Johann Georg Albrechtsberger, Concerto per l’organo (cembalo o pianoforte) ed archi 1762 (Musica Rinata 1) (Bp.: EMB, 1963), 72 pp.
  2. Johann Michael Haydn, Sinfonia in D (1774) […] (Musica Rinata 4) (Bp.: EMB, 1964), 51 pp.
  3. Leopold Florian Gassmann, Sinfonia in As […] (Musica Rinata 18) (Bp.: EMB, 1970), X, 48 pp.
  4. Johann Nepomuk Gayer, Tre sinfonie 1787 […] (Musica Rinata 20) (Bp.: EMB, 1972), 107 pp.
  5. (Közr.), Johann Georg Albrechtsberger, Concertino in D per trombula (flauto), mandora (chitarra) ed archi 1769 […] (Musica Rinata 21) (Bp.: EMB, 1974), 36 pp.
  6. Johann Sebastian Bach, Das Wohltemperierte Klavier […] I–II. Ujjrenddel, előadási jelekkel és jegyzetekkel ellátta […] Bartók Béla. Somfai László utószavával (EMB, 2019), 148 pp.
  7. Johann Sebastian Bach, Das Wohltemperierte Klavier […] III–IV. Ujjrenddel, előadási jelekkel és jegyzetekkel ellátta […] Bartók Béla. Somfai László utószavával (EMB, 2019), 186 pp.
  8. Bartók Béla, Gyermek- és nőikarok | Choral Works for Children’s and Female Voices | Werke für Kinder- und Frauenchor. Közreadja | Edited by […] Szabó Miklós. A közreadó munkatársai Somfai László […] (EMB – G. Henle, 2020), XXI, 103 pp.
  9. Bartók Béla, Férfikarok | Choral Works for Male Voices | Werke für Männerchor. Közreadja | Edited by […] Szabó Miklós. A közreadó munkatársai Somfai László […] (EMB – G. Henle, 2020), XIV, 110 pp.
  10. Bartók Béla, Vegyeskarok | Choral Works for Mixed Voices | Werke für gemischten Chor. Közreadja | Edited by […] Szabó Miklós. A közreadó munkatársai Somfai László […] (EMB – G. Henle, 2020), XII, 88 pp.
  11. Wolfgang Amadeus Mozart, Zongoraszonáták | Klaviersonaten | Piano Sonatas I–II. Ujjrenddel, előadási jelekkel és jegyzetekkel ellátta […] Bartók Béla. Somfai László utószavával […] (EMB, New Edition, 2021), 167, 168 pp.

 

X.  Külföldön megjelent fakszimile kiadás

  1. (Közr.), Béla Bartók, Viola Concerto. FacsimileEdition of the Autograph Draft with a Commentary […] / Brácsaverseny / Bratschenkonzert / […] Concerto de viola ([Homosassa, FL:] Bartók Records, 1995), 84 pp.

XI.  Belföldön megjelent fakszimile kiadás

  1. (Közr.), Joseph Haydn, Symphony F sharp Minor (No.45) („Farewell-Symphony”). Facsimile of the original Haydn manuscript […] / Symphonie Fis-moll (No.45) („Abschieds-Symphonie”) […] (Bp.: Akadémiai Kiadó, 1959), 60 pp.
  2. (Közr.), Joseph Haydn, String Quartet in G, 1799, Hoboken III: 81. Reprint of the Original Manuscript […] with Commentaries (Bp.: EMB; Melville, N.Y.: Belwin and Mills, 1972), [40] pp.
  3. (Közr.), Joseph Haydn, String Quartet in F, 1799, Hoboken III: 82. Reprint of the Original Manuscript […] with Commentaries (Bp.: EMB; Melville, N.Y.: Belwin and Mills, 1972), [38] pp.
  4. (Közr.), Joseph Haydn, Symphony No.7 „Le midi”. Facsimile Edition of the Original Manuscript […] with Commentaries (Bp.: EMB, 1972),[77] pp.
  5. (Közr.), Bartók Béla, Két román tánc zongorára. Az eredeti kézirat fakszimile kiadása / Two Rumanian Dances for piano […]. (Bp.: EMB, 1974), 38 pp.
  6. (Közr.), Joseph Haydn, Két vonósnégyes Op. 77, 1799. Az eredeti kézirat hasonmás kiadása. […] / Zwei Streichquartette Op. 77, 1799 […] (Bp.: EMB, 1980), 88 pp.
  7. (Közr.), Béla Bartók, Andante für Violine und Klavier […] (1902). Faksimile Wiedergabe der Originalhandschrift […] / Andante hegedűre és zongorára […] (Bp.: EMB, 1980), 18 pp.
  8. (Közr.), Bartók Béla, Zongoraszonáta (1926). Az eredeti kézirat […] fakszimile kiadása / Sonata (1926) Piano Solo […] (Bp., Wien: EMB, Universal Edition, 1980), 16, [8] pp.
  9. (Közr.), Bartók Béla fekete zsebkönyve. Vázlatok 1907–1922 Az eredeti kézirat fakszimile kiadása / Béla Bartók, Black Pocket-book. Sketches 1907–1922 / Skizzenbuch 1907–1922 (Bp.: EMB, 1987), [74], XXXI pp.

XII.  Belföldön megjelent kritikai hanglemezkiadás

  1. (Somfai László, Kocsis Zoltán, Sebestyén János, szerk.), Bartók hangfelvételei. Centenáriumi összkiadás, / Centenary Edition of Bartók’s Records (Complete), 1–2. album [kísérő tanulmánnyal] (Budapest: Hungaroton, 1981) LPX 12326–33, 12334–38; 83+74 pp. — [Bővített CD kiadás új kísérő tanulmánnyal:] Bartók zongorázik / Bartók at the Piano 1920–1945 (Bp.: Hungaroton, 1991), HCD 12326–31; Bartók felvételek magángyűjteményekből / Bartók Recordings from Private Collections 1910–1944 (Bp.: Hungaroton Classic,1995), HCD 12334–37.
  2. (Szerk.), Magyar népzenei hanglemezek Bartók Béla lejegyzéseivel / Hungarian Folk Music Gramophone Records with Bartók’s Transcriptions [kísérő tanulmánnyal] (Bp.: Hungaroton, 1981), LPX 18058–60; 72+59 pp.

FÜGGELÉK

XIII.  Recenzió (VÁLOGATÁS)

  1. „Egy színháztörténeti szakkönyv zenetudományi értékéről”; Horányi Mátyás, Eszterházi vigasságok (Bp.: Akadémiai Kiadó, 1959) in Muzsika 3/3 (1960), 46–47.
  2. Agatha Fassett, Bartók amerikai évei (Bp.: Zeneműkiadó, 1960) in Magyar Zene 1/4 (1961), 457–459.
  3. Donald J. Grout, A History of Western Music (New York: Norton, 1960) in Magyar Zene 3/1 (1962), 80–82.
  4. Karl Geiringer, Joseph Haydn (Mainz: Schott’s Söhne, 1959) in Studia musicologica 4 (1963), 215–216.
  5. „Egy Urtext-kiadás margójára”; Christa Landon (hrsg.), Haydn, Sämtliche Klaviersonaten II–III / Wiener Urtext Ausgabe (Wien: Universal Edition, 1964–1966) in Magyar Zene 5/5 (1964), 545–546.
  6. Ujfalussy József, Bartók I–II (Bp.: Gondolat, 1965) in Kritika 3/9 (1965 szept.), 57–60.
  7. Fritz Rotschild, Vergessene Tradition in der Musik (Zürich: Atlantis Verlag, 1964) in Studia musicologica 8 (1966), 419–422.
  8. Otto Erich Deutsch, (hrsg.), Mozart. Die Dokumente seines Lebens (Kassel: Bärenreiter, 1961) in Studia musicologica 8 (1966), 230–232.
  9. „Egy jelentős új Bartók-könyvről”; Kárpáti János, Bartók vonósnégyesei (Bp.: Zeneműkiadó, 1967) in Magyar Zene 8/6 (1967), 592–598.
  10. „Bartók’s writings”; Benjamin Suchoff (ed.), Béla Bartók Essays (London: Faber, 1976) in The Musical Times 118/1611 (1977), 395–396.
  11. Franz Eibner, (hrsg.), Haydn, Klavierstücke (Wien: Universal Edition, 1975) in Music and Letters 58/4 (1977), 488–489.
  12. „Könyvajánlat, csodálkozással”; Charles Rosen, A klasszikus stílus (Bp.: Zeneműkiadó, 1977) in Muzsika 21/2 (1978), 11–12.
  13. Paul Wilson, The Music of Béla Bartók (New Haven: Yale University Press, 1992) in Notes 50/1 (1993), 151–153.
  14. Halsey Stevens, The Life and Music of Béla Bartók. 3rd ed., prepared by Malcolm Gillies (Oxford–New York: Oxford University Press, 1993) in Studia musicologica 35/4 (1993–94), 476–478.
  15. „Reflexiók”; Alain Surrans, Bartók és Franciaország (Bp.: Európa Könyvkiadó, 1993) in Muzsika 37/1 (1994), 11–13.
  16. Elaine R. Sisman, Haydn and the Classical Variation (Cambridge, Mass.: Harvard University Press, 1993) in Notes 51/3 (1995), 912–914.
  17. „A Bartók-jegyzetek forrásértékéről”; Vargyas Lajos (közr.), Kodály Zoltán hátrahagyott írásai 2 (Bp.: Szépirodalmi, 1993) in Buksz 6/1 (1995), 61–63. — „Kodály as Bartók Commentator” in Budapest Review of Books 5/1 (1995), 32–34.
  18. „Magyar szerző műve a fortepianóról”; Komlós Katalin, Fortepianos and their Music (Oxford: Clarendon Press, 1995) in Muzsika 38/7 (1995), 29–30.
  19. „A Classic on Bartók revised”; Kárpáti János, Bartók’s Chamber Music (New York: Pendragon Press, 1994) in Hungarian Quarterly 36/137 (1995), 141–143.
  20. Bartók, Complete String Quartets / Keller Quartet (Erato, 1995, 4509-98538-2) in Muzsika 40/1 (1997), 35–36.
  21.  „Beethoven összes zongoraszonátája fortepianón” (Claves Records, 1997, CD 50-9707/10) in Muzsika 41/10 (1998), 11–14.
  22. „Az új Takács Quartet Bartókja”; Bartók, The 6 String Quartets / Takács Quartet (Decca, 1998, 455 297-2) in Muzsika 42/2 (1999), 29–30.
  23. „Harnoncourt hetvenéves”; Joseph Haydn, Harmoniemesse, “Qual dubbio ormai” kantáta, C-dúr Te Deum (Teldec 3984-21474-2) in Muzsika 42/12 (1999), 7–9.
  24. „Bach-kantáta zarándokév. John Eliot Gardiner vállalkozása” in Muzsika 43/8 (2000), 36–39.
  25. Ludwig Finscher, Joseph Haydn und seine Zeit (Laaber: Laaber Verlag, 2000) in Österreichische Musikzeitschrift 56/2 (2001), 65–66.
  26.  „Apámról — A másik Bartók-fiú emlékezik”; Peter Bartók, My Father (Homosassa, Fl.: Bartók Records, 2002), in Magyar Zene 40/4 (2002), 467–470.
  27. „A Beethoven-zongoraversenyek zenekara”; Beethoven, 1–5. zongoraverseny, Pierre-Laurent Aimard, Európai Kamarazenekar, vez. Nikolaus Harnoncourt (Teldec Classics 0927 47334-2) Muzsika 46/7 (2003), 30–31.
  28. „Haydn késői miséi Gardiner értelmezésében” in Muzsika 47/2 (2004), 25–30.
  29. „A Bartók-dirigálás hőskorából: Doráti Antal 1955–1964” in Muzsika 48/6 (2005), 26–29.
  30. „Meddig bálványozzuk Boulez Bartókját?” in Muzsika 49/4 (2006), 35–36.
  31. „Szóval és muzsikával. Haydn-művek Schiff András DVD-jén” in Muzsika 50/9 (2007), 40–41.
  32. „Floyd Grave – Margaret Grave, The String Quartets of Joseph Haydn” in Ad Parnassum 5/10 (2007), 164–167.

 

XIV.  Kisebb írás (válogatás)

  1. „Az operakarmester Haydn” in Muzsika 2/12 (1959. dec.), 13–15.
  2. „Metamorphoses of Liszt’s Faust Symphony” in The New Hungarian Quarterly 1/3 (1961), 75–83.
  3. „Ein authentisches Haydn-Bild aufgefunden”” in Österreichische Musikzeitschrift 20/5 (1965), 304–306.
  4. „Bartóks Selbstbiographie aus dem Jahre 1911” in Documenta Bartókiana 2 (Bp., Akadémiai Kiadó; Mainz: Schott, 1965), 111–112.
  5.  „Diszkográfia” in Ujfalussy József, Bartók Béla (Bp.: Zeneműkiadó, 21970), 565–572.
  6. „Van-e »magyar« Bartók interpretációs iskola?” in Muzsika 13/9 (1970), 16–22.
  7. „Bartók Béla: Zenére való nevelés. Javaslatok a Halkevinek, 1937” in Muzsika 14/4 (1971), 1–4.
  8. „A budapesti Bartók Archívum második évtizede elé” in Magyar Zene 13/1 (1972), 3–6.
  9. „Report from Hungary: Hungarian musicology — a special system of graduate and postgraduate studies” in Current Musicology 16 (1973), 23–25.
  10. A hét zeneműve (szerk. Kroó György; Bp: Zeneműkiadó, 1973–1987) sorozatban:
    j. s. bach: A fúga művészete (1975/3), János passió (1985–1986), Musikalisches Opfer (1985–1986), Máté passió (1986–1987), bartók: Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre (1973/3), 1. zongoraverseny (1974/1), Zene húroshangszerekre, ütőkre és celestára (1974/2), 2. hegedű-zongoraszonáta (1977/4), 3. zongoraverseny (1978/4), Tizennégy bagatell (1980/2), Improvizációk magyar parasztdalokra op. 20 (1980/3), Zongoraszonáta (1980/4), Három burleszk, Allegro barbaro (1981/2), Három etűd; Szabadban; Gyermekeknek (1983–1984), Két kép zenekarra op. 10 (1984–1985), Scherzo op. 2 (1986–1987), beethoven: B-dúr vonósnégyes op. 130 (1975/1), B-dúr („Hammerklavier”) szonáta (1975/4), haydn: Esz-dúr zongoraszonáta 1974 (1973/2), 104. D-dúr szimfónia (1973/4), D-dúr zongoraverseny (1974/4), D-dúr vonósnégyes op. 20 (1975/2), Esz-dúr vonósnégyes op. 33 (1976/2), Sinfonia concertante (1976/3), D-dúr vonósnégyes („Pacsirta”) op. 64, F-dúr vonósnégyes op. 77 (1977/3), 83. g-moll szimfónia („A tyúk”) (1978/3), C-dúr vonósnégyes op. 33 (1979/1), Két zongoratrió (19. g-moll, 27. C-dúr) (1980/1), G-dúr vonósnégyes op. 77 (1981/3), 101. D-dúr, Óra szimfónia (1981/4), G-dúr vonósnégyes op. 76 (1983–1984), 96. D-dúr szimfónia (1984–1985), h-moll vonósnégyes op. 64 (1984–1985), Esz-dúr vonósnégyes op. 71 (1985–1986), Angol kanzonetták (1985–1986), G-dúr vonósnégyes op. 54 (1986–1987), liszt: h-moll szonáta (1979/2), mozart: G-moll szimfónia K.550” (1973/1), C-dúr vonósnégyes K.465 (1973/2), D-dúr vonósötös K.593 (1986–1987), stravinsky: Zongoraverseny (1974/3), Apollon musagète (1978/1), A róka (1978/2), Oedipus Rex (1981/1), Szimfónia 3 tételben (1983–1984), Capriccio zongorára és zenekarra (1984–1985), webern: Hat zenekari darab op. 6 (1977/2).
  11. „A. Webern: Hat bagatell, op. 9”; „I. Sztravinszkij: Oktett fúvós hangszerkre”; „Bartók B.: 2. zongoraverseny” in Kroó György (szerk.), Miért szép századunk zenéje? (Bp.: Gondolat, 1974), 93–133, 189–211.
  12. „Bartók Béla nyilatkozata a »Progresszív zenei alkotásokról« (1927–1928?)” in Magyar Zene 11/2 (1975), 115–116.
  13. „Haydnfest 1975, Washington” in Muzsika 19/2 (1976), 1–4.
  14. „Apám, Bartók. Ifj. Bartók Bélával beszélget Somfai László” in Látóhatár 1976. febr., 137–146. — „Béla Bartók jr. on his Father” in The New Hungarian Quarterly 17/64 (1976), 192–197.
  15. „Oxfordi szimpózium a zenetudomány hagyományairól és jövőjéről” in Muzsika 20/11 (1977), 22–25.
  16. „Bartha Dénes 70 éves” in Magyar Zene 19/3 (1978), 277–281.
  17. „Kollokvium Haydn, Mozart, Beethoven vonósnégyeseinek kéziratairól” in Muzsika 22 /6 (1979), 22–27.
  18. „Le dialogue Est-Quest et la musique ancienne” in Cadmos 2/6 (1979), 55–61.
  19. „555 percnyi üzenet” in Budapest 12 (1980), 20–23.
  20. „Haydn Autograph Scores Reconsidered” in The New Hungarian Quarterly 21/77 (1980), 205–213.
  21. „Eszterháza” in Stanley Sadie (ed.), The New Grove Dictionary of Music and Musicians (London: Macmillan, 1980), Vol. 6, 265–267; — 2nd ed. (2001): Vol. 8, 351–352.
  22. „A Major Unfinished Work on Bartók” in The New Hungarian Quarterly 22/82 (1981), 91–99.
  23. „Joseph Haydn — ma a Kasseli Zenei Napokon” in Muzsika 24/1 (1981), 33–34.
  24. „Válasz aranymetszés ügyben” in Muzsika 24/3 (1981), 31–32.
  25. „Opening address [of the International Bartók Symposium, 1981]” in Studia Musicologica 24 (1982), 261–264.
  26. „A Jánosi-együttes »kemény folklór«-kísérlete” in Kortárs 7 (1984), 1164–1168.
  27. „1700 zenetudós? Amerikai levél” in Muzsika 28/1 (1985), 15–18.
  28. „Bartók Béla” in Pozsgay Imre (szerk.), Ezer év (Bp.: Hazafias Népfront, 1985), 420–427.
  29. „Facsimile edition of a Bartók notebook” in The New Hungarian Quarterly 28/107 (1987), 229–234.
  30. „Urtext vagy fakszimile. A régizene-játék új folozófiája — kérdőjelekkel” in Muzsika 31/9 (1988), 12–13
  31. „A Bartók-életmű gondozásának új horizontja” in Muzsika 31/6 (1988), 4–7. „Bartók Comes Home” in New Hungarian Quartely 29/112 (1988), 185–189.
  32. „Bartók a londoni Wigmore Hall-ban” in Muzsika 33/11 (1990), 6–9.
  33. „Ifj. Bartók Béla, a dokumentátor és krónikás” in Muzsika 37/9 (1994), 11–12.
  34. „Az örökifjú tudós-tanár. Ujfalussy József 85 éves” in Muzsika 48/2 (2005), 3–4.
  35. „Denijs Dille (1904–2005)” in Muzsika 48/5 (2005), 49.
  36. „Zenei életmű-összkiadások. À propos Bartók” in Holmi 18/8 (2006), 1052–1061.
  37. „Gárdonyi tanár úr” in Magyar Zene 44/3 (2006), 254–260.
  38. Bartók’s Orbit: „Opening Address” in Studia Musicologica 47/3–4 (2006), 261–264.
  39. „Haydn, az operaszerző. Magánvélemény” in Muzsika 50/3 (2007), 17–19.
  40. „Bartha Dénes 1908–1993. Egy magyar zenetudós Amerikában” in Magyar Zene 46/4 (2008), 349–352.
  41. „Szonáta hölgyeknek, kvartett uraknak: Haydn világa és a ma realitása” in Muzsika 52/5 (2009), 3–5.
  42. „The Haydn Year and the Twilight of Quartet Playing” in Hungarian Quarterly 50 (Summer 2009), 70–78.
  43. „A Haydn-év és a kvartettezés alkonya” in Holmi 21/7 (2009. július), 946–953.
  44. „A szenvedélyes felfedező. Harnoncourt nyolcvan éves” in Muzsika 52/12 (2009), 7–9.
  45. „The Period from 1997 to 2002” in Dorothea Baumann and Dinko Fabris, The History of the IMS (1927–2017) (Basel, Kassel: Bärenreiter, 2017), 102–105.
     

XV.  Kiállítás katalógus (VÁLOGATÁS)

  1. Bartók Béla klasszikusokat zongorázik / As Béla Bartók Played Classics (Bp.: MTA ZTI, 1986), 31 pp.
  2. Bartók’s Workshop. Sketches, Manuscripts, Versions: Documents of the Compositional Process (Bp.: MTA ZTI, 1987), 68 pp. — Bartók műhelyében. Vázlatok, kéziratok, változatok: az alkotómunka dokumentumai (Bp.: MTA ZTI, 1987), 68 pp.3
  3. Bartók’s Workshop. Documents of the Compositional Process (Bp.: MTA ZTI, 1995), 43 pp. — Bartók műhelyében. A kompozíciós munka dokumentumai (Bp.: MTA ZTI, 1995), 43 pp.

 

XVI.  Hanglemez liner notes (VÁLOGATÁS)

  1. In Bartók Béla Összkiadás (Bp.: Hungaroton, 1964–1983) — [eltérő szövegváltozatok a két CD összkiadásban: a/: japán Bartók Complete Edition, Universal Music K. K., 1999; b/: Bartók Complete Edition, Hungaroton Classic, 2000, HCD 41002.]:
    Zenekari művek 7: I. zongoraverseny, II. zongoraverseny (1972, LPX 11516); —Zongoraművek 2: Tíz könnyű zongoradarab, Három csíkmegyei népdal, 14 bagatell (1967, LPX 1299); — Zongoraművek 3: Két elégia, Két román tánc, Vázlatok, Négy siratóének (1975, LPX 11335); — Zongoraművek 6: Három burleszk, Allegro barbaro, Kezdők zongoramuzsikája, Szonatina, Román népi táncok, Román kolinda-dallamok, Szvit op. 14, Három magyar népdal (é.n., LPX 11336); — Zongoraművek 7: Tizenöt magyar parasztdal, Három rondó népi dallamokkal, Etüdök, Improvizációk magyar parasztdalokra, Tánc-Suite (1969, LPX 11337); — Zongoraművek 8: Zongoraszonáta, Szabadban, Kilenc kis zongoradarab, Kis szvit (1969, LPX 11338); — Kamarazene 5: I–II. rapszódia hegedűre és zongorára, I. rapszódia gordonkára és zongorára, Kontrasztok, (Bartók–Országh) Magyar népdalok hegedűre és zongorára (é.n., LPX 11357); — Vokális művek 1: (Bartók–Kodály) Magyar népdalok, Öt dal op. 15, Öt dal op. 16, Nyolc magyar népdal (1975, LPX 11603
  2. Beethoven, String Quartets 1–3 [complete] (Bp.: Hungaroton [1972], LPX 11423-25, 1147-72, SLPX 11673-76).
  3. Haydn összes zongoraművei 1–4 (Bp.: Hungaroton, 1975–1976, 11614–16, 11618–22, 11800–02, 11825–27).
  4. Haydn, L’infedeltà delusa (Bp.: Hungaroton, 1976, SLPX 11832-34).
  5. Haydn, Vonósnégyesek / Tátrai Vonósnégyes (Bp.: Hungaroton, 1977–1991):
    Op. 64 (1977, SLPX 11838-40); Op. 33 (1979, SLPX 11887-89); op. 50 (1980, SLPX 11934-36); Op. 71/74 (1982, SLPX12246-48); Op. 54/55 (1985, LPPX12506-08); Op. 9 (1991, SLPD 31296-97).
  6. Haydn, La fedeltà premiata (Bp.: Hungaroton, 1977, SLPX 11854-57).
  7. Haydn, Lo speziale (Bp.: Hungaroton, 1978, SLPX11926-27).
  8. Mozart, Sonatas I–III [complete] / Malcolm Bilson (Bp.: Hungaroton, 1989–1991, HCD 3109–10, 31011–12, 31013–14).
  9. Haydn, 6 String Quartets Op. 9 / Festetics Quartet (Bp.: Hungaroton, 1989, HCD 12976-77).
  10. Haydn, [Vonósnégyesek / Festetics Vonósnégyes] (Quintana / Harmonia mundi, 1991–1992):
    Les derniers quatuors op. 77 & 103 (1991, QUI 903001); Vonósnégyesek op. 33 (1991, QUI 103002-4); Quatuor op. 51 „Die sieben letzten Worte” (1991, QUI 903043); Quatuors op. 64 (1992, QUI 903040.41).
  11. Mozart, Les dernière quatuors II [k557, k590] / Quatuor Festetics (Arcana, 1992, A 9).
  12. Haydn, Collection complettes des quatuors / Quatuor Festetics (Arcana, 1994–2003, A 415, 416, 417, 911, 912, 918, 919):
    Les Quatuors opus 9 (1999); Les Quatuors opus 17 (1994); Les Quatuors œuvre 50 (2001); Les Quatuors œuvre 54 & 55 (2002); Les Quatuors œuvre 64 (2003); Les Quatuors opus 71 &  74 (1995), Les Quatuors opus 76, 77 & 103 (1997).
  13. Bartók, Chamber Works. Musiktage Mondsee / Ensemble András Schiff (Decca, 1994):
    Sonata No. 2 for violin and piano; Contrasts; Sonata for Solo Violin (443 893-2); Sonata No. 1 for violin and piano; Fourty-four Duos; Sonata for two pianos and percussion (443 894-2).
  14. In Béla Bartók, Works for Piano Solo [complete] / Zoltán Kocsis 2, 5–6 (Philips, 1994–2000, 442 016-2, 462 381-2, 462 902-2):
    „A Critical Edition in Sound”; „Works for Piano Solo 1907–27”; „The Intersecting Worlds of Bartók’s ’Mikrokosmos’”; „Works for Piano Solo [1908–20]”
  15. „Composer-Pianists of Hungary” in Bartók Early Works for Piano and Orchestra, Dohnányi, Variations on a Nursery Song / Zoltán Kocsis (Philips, 1995, 446 472-2).
  16. „Gyermek- és nőikarok” in Bartók, Children’s and Women’s Choruses / cond. Miklós Szabó (Bp.: Biem-Artisjus, 1995, IART 9601).
  17. „The Composer-Pianist” in Bartók, Piano Concertos Nos. 1–3 / András Schiff (Teldec, 1996, 0630-13158-2).
  18. „Pásztory Ditta Bartókot zongorázik” in Bartók, Mikrokosmos (Bp.: Hungaroton, 2000, HCD 31993-94).
  19. „Korai művek és ritkaságok” in Bartók, Early Works and Rarities First Recorded (Bp.: Hungaroton, 2000, HCD 31909).
  20. „Concerto for Orchestra, Dance Suite, Hungarian Peasant Songs” in Bartók, Zoltán Kocsis (Bp.: Hungaroton, 2004, HSACD 32187).
  21. „Music for Strings, Percussion and Celesta, Divertimento” in Bartók, Nikolaus Harnoncourt (Berlin: BMG Classics, 2004, 82876593262).
     

XVII.  CD-Rom (VÁLOGATÁS)

  1. In Kroó György (szerk.), Bartók Béla 1881–1945 (Budapest: Magyar Rádió, Hypermedia Systems, 1995, PC 2):
    „Bartók műhelyében: hat rádióelőadás: I. Hogyan komponált Bartók? II. Vázlatok, fogalmazványok. III. Töredékek, kiadatlan darabok. IV. Partitúrák rejtett üzenete. V. A hiteles Bartók-játék. VI. Forráskutatás és stíluselemzés.” — [Bartók Béla] „Improvizációk magyar parasztdalokra op. 20” — „Két kép zenekarra, Op. 10” — 2. szonáta hegedűre és zongorára” — „Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre” — Tizennégy bagatell zongorára op. 6” — „Zene húroshangszerekre, ütőkre és cselesztára” — „Zongoraszonáta” — „1. zongoraverseny” — „3. zongoraverseny”. 

(2022)

* A más nyelven megjelent változat külön bibliográfiai tétel, ha az átdolgozás jelentős.