Dalos Anna (1973 Budapest) zenetörténész, zenekritikus. 1993 és 1998 között a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (ma Egyetem) Zenetudományi Tanszakának hallgatója, 1998 és 2002 között ugyanitt a Zenetudományi Doktori Iskola növendéke. 1999 májusában a bécsi Collegium Hungaricum ösztöndíjasaként a bécsi Schönberg Centerben kutat, az 1999/2000 tanévet DAAD-ösztöndíjasként a berlini Humboldt Egyetem Hermann Danuser vezette Zenetudományi Doktori Iskolájában tölti. Kodály Zoltán poétikáját tárgyaló doktori disszertációját 2005-ben védi meg. 1995 óta dolgozik az MTA Zenetudományi Intézetben, 2003-ban az MTA–Sasakawa Alapítvány Fiatal Vezető ösztöndíjasa, 2003-tól fiatal kutató, 2006-tól OTKA Posztdoktori Ösztöndíjas. 2006-ban elnyeri az MTA Ifjúsági Díját. 2007-ben a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság Elnökségének tagja lesz. 2008 óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem DLA Doktori Iskolájának oktatója. Szakterülete a 20. századi magyar zenetörténet, tanulmányai magyar és idegennyelvű folyóiratokban jelennek meg (Magyar Zene, Muzsika, Holmi, Studia Musicologica). 1996 óta publikál zenekritikákat (Muzsika, Holmi).

 

 

Publikációk

 


Könyvek


Kósa György. Magyar zeneszerzők/2. Budapest: Mágus, 1998. (Angolul: György Kósa. Hungarian Composers/2. Budapest: Mágus, 1999.)


Maros Rudolf. Magyar zeneszerzők/15. Budapest: Mágus, 2001. (Angolul: Rudolf Maros. Hungarian Composers/15. Budapest: Mágus, 2003.)


Kadosa Pál. Magyar zeneszerzők/26. Budapest: Mágus, 2003. (Angolul: Pál Kadosa. Hungarian Composers/26. Budapest: Mágus, 2004.)


Forma, harmónia, ellenpont. Vázlatok Kodály Zoltán poétikájához. Budapest: Rózsavölgyi, 2007.
 

 

Tanulmányok


„Egy ismeretlen életmű – Száz éve született Kósa György.” Muzsika 40/5 (1997. május): 19–21.


Vázlatok Kósa György poétikájához. Szakdolgozat, 1998. (Kézirat. Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem).


„A nagy kísérlet. Arnold Schoenberg zeneszerzéstanári tevékenysége Amerikában.” Muzsika 42/9 (1999. szeptember): 11–14.


„Traditionen der ungarischen Cello Schule von Popper bis Starker.” In: Péter Halász (szerk.): Von Budapest nach Bloomington. Janos Starker und die ungarische Cello-Tradition. Kornberg: Academy Verlag, 1999: 15–28.


„Miért éppen Jeppesen? Kodály és az ellenpont tankönyvek.” Magyar Zene 38/1 (2000. február): 5–26.
„»A jó öreg Koessler« és a Brahms-tradíció. Kodály Zoltán zeneszerzés-tanulmányairól.” Zenetudományi dolgozatok 2000. 105–116.


„Folklorisztikus nemzeti klasszicizmus” – Egy fogalom elméleti forrásairól. Magyar Zene 40/2 (2002. május): 191–199.


„»Nem Kodály-iskola, de magyar.« Gondolatok a Kodály-iskola eszméjének kialakulásáról.” Holmi XVI/9 (2002. szeptember): 1175–1191.


„Kodály-domináns? Egy új értelmezés.” Magyar Zene 41/1 (2003. február): 63–74.


„Kodály Zoltán formatani terminológiájáról.” Muzsika 46/9 (2003. szeptember): 31–38.


„Kósa György – Pályakép.” In: Berlász Melinda (szerk.): Kósa György 1897–1984. Budapest: Akkord, 2003. 11–44.


„Kósa György műveinek jegyzéke.” In: Berlász Melinda (szerk.): Kósa György 1897–1984. Budapest: Akkord, 2003. 157–197.


„Kodály Zoltán és az új zene harmóniai diskurzusa.” Balogh Margit (szerk.): Mi végre a tudomány? Budapest: MTA Társadalomkutató központ, 2004. 373–389.


„Zoltán Kodály.” In: Ludwig Finscher (szerk.): Die Musik in Geschichte und Gegenwart. Personenteil 10. Kassel: Bärenreiter, 2004. 389–406.


„Kodály Zoltán: A fúga művészete. A Concerto neoklasszicizmusáról.” Magyar Zene 42/3–4 (2004. október): 367–386.


„Palestrina Budapesten. Kodály Zoltán és a II. világháború előtti katolikus egyházzenei törekvések.” Sic itur ad astra XVI/1-2 (2004): 295–318. U.az: Magyar Egyházzene XII/2-3. (2004/2005): 223–238.


„Zoltán Kodály’s Art of Fugue: About the Neo-Classicism of the Concerto for Orchestra.” In: László Vikárius-Vera Lampert (ed.): Essays in Honor of László Somfai on His 70th Birthday. Studies in the Sources and the Interpretation of Music. Lanham: Scarecrow Press, 2005. 331–347.


„Az ifjú Bartók Kodály-képe.” Magyar Zene 43/4 (2005. november): 375-386.


„Hagyomány és eszkatológia Jeney Zoltán „Halotti szertartás”-ában.” Holmi XVIII/7 (2006. július): 903–912.


„Bartók, Lendvai und die Lage der ungarischen Komposition um 1955.” Studia Musicologica XLVII/3-4 (2006. szeptember): 427–439.


„A partvonalon kívül. A darmstadti új zenei kurzusok magyarországi recepciójáról.” Muzsika 50/1 (2007. január): 16–20.


„Új zenei repertoár Magyarországon (1956-1967).” Magyar Zene XLV/1 (2007. február): 29–35.


„Találkozás egy fiatalemberrel. Kodály Zoltán Páva-variációiról.” Holmi XIX/6 (2007. június): 701–711.


„It is not a Kodály School, but it is Hungarian.” The Hungarian Quarterly 48/186 (Summer 2007): 146–159.


„Közösség és individuum. Kodály Zoltán Bach-recepciójáról. I.” Muzsika 50/7 (2007. július): 14–17.


„Közösség és individuum. Kodály Zoltán Bach-recepciójáról. II.” Muzsika 50/8 (2007.augusztus): 14–17.


„Közösség és individuum. Kodály Zoltán Bach-recepciójáról. III.” Muzsika 50/9 (2007.szeptember): 30–32.


„Kodály és a zenetörténet.” Magyar Zene XLVI/1 (2008. február): 71–92.

 


Tankönyv


Késő-romantika és XX. század/II. A századforduló zenéje, Stravinsky, Korunk zenéje/I, II. Orfeusz – Hangzó zenetörténet. Szerk.: Kovács Sándor. Budapest: Mágus, 1998
 


Szerkesztői munka


Komlós Katalin: Fortepianók és zenéjük. Németország, Ausztria és Anglia, 1760-1800. Budapest: Gondolat, 2005.
 


Fordítás


Walther Dürr: „A dal fejedelme.” Holmi 9/12 (1997. december): 1687–1694.


Hermann Danuser: „Biográfiaírás és zenei hermeneutika. A zenetudomány két tudományágának kapcsolatáról.” Magyar zene 40/1 (2002. február): 81–106.


Simone Hohmaier: „»Merek régimódi lenni.« Ligeti és a hagyomány.” Muzsika 46/5 (2003. május): 10–15.


Tom Beghin: „»Előadás, előadás, előadás!« A Haydn billentyűs-szonáták retorikus eljárásainak megkoronázása.” Magyar zene 41/4 (2003. október): 391–422.